Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A halászati jogot egy 6 ezer hektáros (60 négyzetkilométeres), állami tulajdonú vízterületen egy cég gyakorolta 1974 óta. Az 1997-es halászati törvény alapján a Földművelésügyi Hivatal 2000-ben pályázatot írt ki a halászati jogra, amelyre a korábbi és egy új - reménybeli - haszonbérlő jelentkezett. A pályázatban szerepelt, hogy ha nem a korábbi haszonbérlő nyer, akkor a nyertesnek meg kell térítenie a korábbi bérlő által a befektetéseire kalkulált 385 millió forintot.
A pályázaton az új cég nyert, amellyel a Földművelésügyi Hivatal 15 évre megkötötte a szerződést, de az csak akkor lép hatályba, ha a kártalanításról a felek megkötik a szerződést. A nyertes ezután vitatni kezdte a 385 milliót, szerinte kevesebb jár a korábbi bérlőnek. Ez utóbbi viszont az általa kalkulált pénzt akarta, illetve felvetette azt is, hogy ha egy pályázatban szerepel a kártérítés összege, és ezt ismerve nyer valaki, akkor miképpen kérdőjelezheti meg azt. Véleménye szerint "a pályázati kiírás ajánlatnak minősül, így az ajánlatban szereplő adatoktól eltérő, a kártalanítási összeget vitató ajánlat már új, a pályázati kiírással ellentétes ajánlatnak tekintendő. Amennyiben a pályázó a pályázati feltételt nem fogadta el, ajánlattétele nem tekinthető érvényesnek, a pályázatot az eredeti ajánlat keretein belül kell tovább folytatni, és a kieső pályázóval kell szerződést kötni".
Egymás után több per is indult az ügyben, az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság tavaly októberben elutasította a korábbi haszonbérlő keresetét, de az megfellebbezte az ítéletet. Az ügy így került a Fővárosi Ítélőtáblához, amely idén nyáron hozta meg a jogerős ítéletet.
Ennek indoklása onnan indul, hogy - a halászati törvény rendelkezéseiből következően - az államot megillető halászati jog hasznosítása pályázat alapján, a pályázat lezárását követően a nyertes pályázóval egyedileg megkötött szerződéssel történik. Ebből az is leszűrhető, hogy a nyilvános pályázat kiírása (a pályáztatás) csak a jövőbeni szerződő fél kiválasztására szolgáló eljárás. A pályázat kiírása és a kiírásban foglaltak nem minősülnek a Ptk. szerződéses rendszere szerinti kötelmet keletkeztető ajánlatnak, a pályázat benyújtása pedig nem tekinthető - ebből következően - sem az ajánlat elfogadásának, sem ajánlatnak. A szerződés - a kiíró és a pályázat nyertese között - az egyedi szerződéssel jöhet csak létre.Kétségtelen azonban az is - folytatódik az ítélet indoklása -, hogy a pályázati kiírás (a pályázati feltételek) a nyilvános megmérettetés, az esélyegyenlőség követelménye folytán lényegében a megkötésre kerülő szerződés alapvető tartalmát is meghatározzák.
A Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság 4/1999. számú jogegységi határozatában - bár kétségtelenül privatizációs pályázatokhoz kapcsolódóan - rámutatott: a pályázaton vesztes fél által a pályázat nyertesével kötött szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perben a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy történt-e szabályszegés a pályázat lebonyolítása során és annak van-e a megkötött szerződés érvényességére kihatása. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság lényegében helytállóan ítélte meg, hogy a szerződéskötés rendje a haszonbérleti szerződés megkötésekor nem sérült és hogy a haszonbérleti szerződés a felek kölcsönös akaratmegegyezésén alapuló szerződés megkötésével jött létre.
A pályázati kiírás - a helyes értelmezése szerint - csupán tájékoztató jelleggel utalt a korábbi haszonbérlő megtérítési igényére. Nem valósult meg (ezért sem) a megkötött szerződésre - annak érvényességére - kiható pályázati szabályszegés. Így a szerződés érvénytelensége nem volt megállapítható, helytálló az elsőfokú bíróság elutasító határozata.
