Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az építtetők családi házukhoz 104 négyzetméter gránit padlóburkoló lapot vásároltak a kereskedőtől. Miután lerakatták a lapokat, azok foltosodni kezdtek, ők pedig - ahelyett hogy a kereskedőnek szóltak volna - felcsiszoltatták a padlót, de a foltosodás újra jelentkezett. Ezután a fogyasztóvédelmi békéltető testülethez fordultak, ahol egyezséget kötöttek a kereskedővel. Ez utóbbi vállalta, hogy a lapokat - saját költségén - felszedeti és a kiválasztott újat lerakatja, továbbá a festés, javítás költségének felét - 100 ezer forintot -, valamint a 175 ezer forintos korábbi csiszolási költséget megfizeti. Vállalta azt is, hogy ha a kivitelezés során a nappaliban lévő Zsolnay-kandalló vagy egyéb berendezési tárgyak károsodnak, úgy azt a kárt is megtéríti.
Az építtetők az eredeti, négyzetméterenként 5900 forintos padlólap helyett jobb minőségű, 15 200 forintba kerülő új lapot választottak. A kereskedő elvégezte, amit vállalt, de kérte a kétféle lap ára közti 791 157 forint különbözetet. A fizetést a vásárlók megtagadták, így került az ügy a bíróság elé. Itt az építtetők 875 ezer forint megfizetésére kérték kötelezni a kereskedőt. Ebből 175 ezer forint a csiszolási költség, 100 ezer forint a takarítási, tisztítási költség, 125 ezer forint a kandalló értékcsökkenése, 300 ezer forint az ajtók értékcsökkenése, 100 ezer forint az utóbb lerakott burkolólapok repedése, 60 ezer forint a parketta, 15 ezer forint pedig a küszöbök sérülése miatt járt - szerintük.
A kereskedő ebből a takarítás költségeire 10 ezer, a kandalló értékcsökkenésére 50 ezer, az ajtók értékcsökkenésére 50 ezer, míg a küszöbök sérülése miatt 5 ezer forintot, azaz összesen 115 ezer forintot ismert el. Az elsőfokú bíróság
576 157 forint megfizetésére kötelezte az építtetőket. Az értékkülönbözetből levonta a bíróság a kereskedő által vállalt 115 ezer és az új lapok repedései miatti 100 ezer forintot. Az ítélet kifejtette, hogy az értékkülönbözet megfizetése nélküli cserében nem állapodtak meg a felek. Ugyanerre jutott a másodfokú bíróság is.
Az építtetők azonban nem nyugodtak bele abba, hogy fizetniük kell, ezért felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek a Legfelsőbb Bíróságon. Úgy vélték, hogy a kereskedő becsapta őket, amikor az egyezség megkötésekor nem szólt az értékkülönbözet megfizetéséről, és szerintük a szakértő sem járt el kellő gondossággal, amikor a kárukat vette számba, továbbá sérelmezték a bíróság által feltárt tényállást is. A felülvizsgálati bíróság kitért arra, hogy a korábbi bírói fórumok "jogszabálysértés nélkül állapították meg a tényállást és jutottak arra a következtetésre, hogy a vásárlók nem tudták bizonyítani azt az előadásukat, miszerint a kereskedő az esetlegesen adódó értékkülönbözet megtérítése iránti igény nélkül vállalta a lapok kicserélését". A Zsolnay-kandalló - a szakértő által megállapított - értékcsökkenése pedig azért helytálló, mivel az építtetők a korábbi eljárásban nem tettek fel kérdést a szakértőnek és nem kifogásolták az összeget. A Legfelsőbb Bíróság így a korábbi jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, vagyis az építtetőknek ki kell fizetniük - a beszámítással csökkentett - értékkülönbözetet.
