Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Némiképp paradoxon, hogy az Európai Unió éppen eljárást folytat hazánk ellen az első vasúti csomag nem megfelelő végrehajtása miatt, miközben napjainkban már a harmadik irányelvcsomag implementációján dolgozik a magyar jogalkotás, mégis azt kell mondanunk: a fogyasztók szempontjából a legfontosabb részéhez ért a vasúti liberalizáció folyamata.
Európában a vasúti szektor a 80-as évek végéig az állami vasúti monopóliumok nemzeti piacaiként működött, közös szabályozási keret nélkül. 1996-ban az EU vasúti ágazatról szóló fehér könyve arra a következtetésre jutott, hogy a vasúti szektor térvesztése és az európai vasutak hanyatlása elsősorban a verseny hiányára, a piaci elvek és a szolgáltatásorientáltság háttérbe szorítására vezethető vissza. A közösség a versenyképes vasút kialakítása érdekében mélyreható reformokba kezdett, irányelvek és rendeletek segítségével közös közlekedéspolitikát alakított ki, amelynek fő célja a közösségi és tagállami piacnyitás és a verseny által a vasúttársaságok hatékonyabb működésének kikényszerítése. A 2001-es első vasúti csomag elsősorban a piacszerkezet megreformálására koncentrált, előírta az állam és a vasút szétválasztását, az infrastruktúra és a vállalkozó vasutak elkülönítését, továbbá rendelkezett az infrastruktúra nyílt, diszkriminációmentes hozzáféréséről. A 2004-es második irányelvcsomag tovább folytatta a liberalizációt az áruszállítási piac fokozatos megnyitásával, kezdetben a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózatot, majd 2006-tól a teljes vasúthálózatot megnyitotta, a közösségi vasútvállalatok számára nemzetközi árufuvarozás, majd 2007-től belföldi árufuvarozás céljából is.
Az Európai Parlament 2007 elején fogadta el a harmadik csomagot, amely célul tűzte ki a közösségen belüli vasúti személyszállítási piac 2010-es liberalizációját, mely magában foglalja a kabotázs lehetőségét is, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi vasúti személyszállítás során nem a tagállamban honos uniós vasúttársaságok két belföldi állomás között is szállíthatnak utasokat, versenyt teremtve ezzel a belföldi személyszállító vasúttársaságok számára. A csomag további fontos eleme a vasúton utazók jogainak és az uniós mozdonyvezetők képesítésének egységesítése. Az utasjogi irányelv széles körű jogokkal ruházza fel az utasokat, a legfontosabbak közé sorolható a széles körű tájékoztatáshoz való jog, nem megfelelő szolgáltatás esetén a kártérítési jog, a panaszjog, valamint kiemelt szerepet kaptak a fogyatékkal élők és csökkent mozgásképességű személyek jogai is.
