Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bűnüldözéssel foglalkozó rendőri szervezet egyik alkalmazottja a késő esti órákban egy bűnelkövető kocsiját üldözte. Egy váratlan forgalmi akadály következtében a rendőr kocsija felborult, és abban jelentős kár keletkezett, ő maga pedig 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A szolgálati kocsi használatát a beosztott rendőr elöljárója - rendkívüli jelentésben - jogszerűnek értékelte. Három hónappal később viszont - a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése miatt - figyelmeztetésben részesült a rendőr. Az elöljáró pár nap múlva azt is közölte vele, hogy kártérítési eljárást kezdeményez vele szemben.
Ezt követően öt hónap múltával került sor a rendőr "jegyzőkönyvi meghallgatására". Ekkor vált nyilvánvalóvá számára, hogy a baleset során a szolgálati gépkocsi teljesen kiégett, totálkárossá vált és a biztosító az önrész nélküli casco biztosítás alapján 1 877 200 forint kárt megtérített az üzembentartónak. A gépjárműbe beépített híradás-technikai eszközök értéke 176 536 forint volt, amelyre a biztosítás nem terjed ki. Egy hónap múlva a munkaadója 40 ezer forint kártérítésre kötelezte a beosztott rendőrt, aki emiatt a munkaügyi bírósághoz fordult.
Arra hivatkozott, hogy a szolgálati viszonyt szabályozó jogszabály szerint őt 60 napon belül kellett volna kártérítésre kötelezni, a munkaadó rendőri szervezet pedig túllépte ezt az időtartamot. A hivatkozott rendelkezés ugyanis a kár összegének megállapítását követő 60 napon belül írja elő az állomány illetékes parancsnoka részére a kártérítési határozat meghozatalát. Kifogásolta azt is, hogy nem tisztázódott a tényleges kár összege, és hogy a biztosító által térített összegben a gépjárműben elhelyezett híradás-technikai eszközök értéke benne foglaltatik-e vagy sem.
A munkaügyi bíróság vizsgálta a hivatásos állományúak kártérítési felelősségéről szóló belügyminiszteri rendeletbe foglaltakat is. Ez ugyanis előírja, hogy a kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy kijelölt bizottság 30 napon belül állapítja meg a kár összegét és erről feljegyzésben értesíti az állomány illetékes parancsnokát. A károkozást követően hat hónap múlva állapította meg az illetékes parancsnok azt, hogy a rendőr által okozott 176 536 forint kárt az illetékes rendőri szervezet viseli. E határozat egyben azt is megállapítja, hogy a károkozó rendőrt felelősség nem terheli a kár bekövetkezéséért. Ezzel a határozattal ellentmond a gépkocsit vezető rendőr kártérítési felelősségét megállapító határozat, amelyet az őt "felmentő" határozatot követően, három hónap múlva közöltek vele. Ez az időintervallum mindenképpen meghaladja a kötelezően előírt 60 napot. A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a kártérítési határozat közlésének 60 napja jogvesztő jellegű határidő, ami azzal jár, hogy a határozatnak a kár összege megállapítását követő 60 napon túli közlése érvénytelen. Tehát a rendőrnek nem kell fizetnie.
A kártérítési határozatot hozott rendőri szervezet fellebbezett a munkaügyi bíróság ítélete ellen, de a másodfokú bíróságtól - még a tárgyalás előtt - a fellebbezést visszavonta. Így a munkaügyi bíróság ítélete lett jogerős.
