Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Adóhivatali állásfoglalás
Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. A gyakorlatban több ízben előfordult, hogy az adóhatóság az adójogszabályok tartalmára nézve téves tájékoztatást adott az adózónak. Megtörtént az is, hogy az adózó a hatóságoktól kapott írásbeli tájékoztatásnak megfelelően járt el, ám ezt a későbbiekben az adóhatóság nem fogadta el, és adóhiányt állapított meg. Az adózó keresetében eredménytelenül hivatkozott a téves tájékoztatás tényére, hiszen a bíróság a közigazgatási határozat törvényességét vizsgálta felül.
A téves jogértelmezés természetszerűleg nem köti sem az adóhatóságot, sem a bíróságot, annak ellenére, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírja az adózó tájékoztatását. Amennyiben tehát az eljáró adóhatóság a téves tájékoztatással ellentétben jogszerű döntést hoz, a határozat hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának nincs helye arra hivatkozással, hogy az adózó az előzetes jogértelmezésnek megfelelően járt el. A jogszerű határozatot tehát az adóhatóság téves útmutatása miatt nem lehet hatályon kívül helyezni. Az érintett jogterület szabályozása időközben lényegesen változott, de ha az adóhatóság véleményében a korábbi jogszabályra történik hivatkozás, a véleményt az új szabályozás mellett is irányadónak véljük - fejeződik be a kollégiumi vélemény.
Ésszerűen várható
értékhatár
Amikor ez a kollégiumi vélemény készült, az eva értékhatára 15 millió forint volt. Ez mára 25 millió forintra emelkedett, de a véleményben foglaltak továbbra is aktuálisak.
A feltett kérdések így hangzanak: Minek minősül az eva-adóalanyiságnál az úgynevezett ésszerűen várható 15 (25) millió forintos értékhatár? Ez a megfogalmazás feloldja-e az értékhatárt és lehetőséget teremt-e arra, hogy az adózónak, amennyiben valamely nem várt gazdasági esemény következtében az összes bevétele meghaladja a 15 millió forintot, fennállhat-e az adóalanyisága, függetlenül attól, hogy a bejelentkezéskor ez az "ésszerűen várható összes bevétel" ezt az összeget nem haladta meg?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (evatörvény) 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint az adózó az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző második adóévben - üzleti évben - éves szintre átszámított összes bevétele a 15 (25) millió forintot nem haladta meg. A (4) bekezdés b) pontja szerint pedig akkor, ha az adóévben - üzleti évben - az ésszerűen várható összes bevétele a 15 (25) millió forintot nem haladja meg. A törvény szerint az adózó adóalanyisága az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal megszűnik.
E rendelkezés értelmében miután az egyszerűsített vállalkozói adó kedvezményes adótípus, és ennek a lehetőségnek a választását a jogalkotó mindig az adott adóévet megelőző év végéig biztosítja az adózónak, az úgynevezett ésszerűen várható bevételi értékhatárhoz kötöttség tehát azt jelenti, hogy a vállalkozónak a rendelkezésre álló általános gazdálkodási adatai alapján meg kell becsülnie a következő év várható bevételét. Amennyiben ez a bevétel ésszerű módon - hangsúlyozottan az eddigi adatok alapján - nem haladja meg a 15 millió forintot, választhatja a számára kedvezőbb adózási lehetőséget. Ezenkívül természetesen fennáll az a törvényi feltétel is - és az is nyilvánvalóan hozzátartozik az ésszerű bevétel becsüléséhez -, hogy az adóévet megelőző két évben sem haladta meg ezt az értékhatárt a bevétele.
A törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy amennyiben ezt az értékhatárt a gazdálkodó meghaladja az adott évben, az értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal az adóalanyiság megszűnik. Ez tehát azt jelenti, hogy az adózó egyértelműen kikerül az evatörvény hatálya alól.
