Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sokszor módosított csődtörvényből nehéz kihámozni, hogy melyik szabályát mikortól is kell alkalmazni. Így mire egy jól vagy rosszul elindított bírósági kereset végigfut az igazságszolgáltatás lépcsőin, évek telnek el. A hitelezők kielégítése pedig - a statisztikák szerint - alig pár százalékos, mivel közben "elpárolog" a vagyon. A jogértelmezésre példa a Győri Ítélőtábla 2006-os egyik határozata, amely a két évvel korábban - 2004-ben - kezdődött ügy végére tett pontot.
Az elsőfokú bíróság a 2004. november 18-án előterjesztett hitelezői kérelem alapján megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte annak felszámolását. Ezt követően a kijelölt felszámoló által képviselt felperes - a felszámolás alatt lévő cég - a csődtörvény (1993. évi LXXXI. törvény - Cstv.) 40. §-a alapján keresetet indított az alperessel szemben a közöttük 2004. április 15-én létrejött, 65 millió forint kártérítési megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt. (A felszámoló úgy vélte, hogy a felszámolás alá került cég vagyonkimentési céllal fizetett ki egy másik cégnek - az alperesnek - kártérítés címén ekkora összeget.) Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet - idézés kibocsátása nélkül - elutasította. A végzés indokolása szerint a Cstv. 40. §-a alapján a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet nem jogosult a perindításra, hanem helyette a felszámoló indíthat saját nevében keresetet az adós által kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására. Az így megindított perben az adós gazdálkodó szervezetnek - a másik szerződő fél mellett - alperesként kell szerepelnie.
E végzés ellen a felperes - a felszámolás alatt lévő cég - élt fellebbezéssel, és annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróságnak a kereset érdemi elbírálására való utasítását kérte. Fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy a keresetindításra a Cstv. 40. §-ának a 2004. május 1. napjától hatályos rendelkezése alapján került sor. E szerint pedig a felszámoló nem a saját nevében, hanem az adós nevében - annak képviseletében - támadhatja meg keresettel az adós egyes, a vagyon csökkenését eredményező szerződéseit vagy más jognyilatkozatait. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott - ettől eltérő álláspontot megfogalmazó - legfelsőbb bírósági elvi határozat és eseti döntés a Cstv. már hatályukat vesztett rendelkezései alapján keletkezett.
A fellebbezés alapos - mondta ki az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság ugyanis a jogszabályok téves értelmezése alapján rendelkezett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról.
A Cstv. 2004-ben úgy módosult, hogy a hitelező - avagy az adós - nevében a felszámoló támadhatja meg a tudomásszerzéstől számított 90 napon (de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított egy éven) belül a bíróság előtt keresettel az olyan szerződéseket, amelyek a felszámolás bírósághoz érkezését megelőző öt éven belül keletkeztek. Feltétel még, hogy a szerződés az adós vagyonának csökkenését eredményezte. Szükséges az is, hogy az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett. A felszámoló tehát - e jogszabályi rendelkezés helyes értelme szerint - nem a saját nevében, hanem az adós (a felszámolás alatt lévő cég) képviseletében jogosult a többször módosított Cstv. 40. §-a szerinti keresetindításra. A perben felperesként nem a felszámolónak, hanem az adósnak (alperesi oldalon pedig értelemszerűen a másik szerződő félnek) kell szerepelnie.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elvi határozata, valamint eseti döntése a Cstv. már hatályukat vesztett rendelkezései alapján keletkezett, így ebben az ügyben nem irányadók. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 53. §-a ugyanis jelentős mértékben módosította a Cstv. 40. §-át, és a 2004. május 1. napját követően megindított eljárásokra e módosított rendelkezéseket kell alkalmazni. A módosítás pedig egyebek mellett újraszabályozta a Cstv. 40. §-a szerinti perindításra jogosultak körét is akként, hogy az új szabályozás szerint - a korábbitól eltérően - a felszámoló már nem a saját nevében, hanem az adós képviseletében jogosult a kereset előterjesztésére.
