Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kartellek növekvő árakhoz vagy ahhoz vezetnek, hogy csökken a fogyasztók választási lehetősége. A versenyképesség elvesztését és a foglalkoztatás csökkenését is előidézhetik, ami végeredményben negatívan befolyásolja az egész gazdaság fejlődését. Nem véletlen tehát, hogy a kartellekkel szembeni fellépést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyik kiemelt feladatának tekinti.
A kartellekkel szembeni harc elméletileg és gyakorlatilag is két fronton zajlik. Az egyik a szigorú, elrettentő büntetések alkalmazása. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a versenyhivatal tudomást szerzett az összejátszásról. Ahhoz azonban, hogy a hatóság látóterébe kerüljenek egyáltalán ezek a konspirációk, a legközvetlenebb információforrásokat, az abban részt vevőket szólásra kell bírnia. Ez az a másik színtér, amit a versenyjog engedékenységi politikának nevez. Lényege, hogy a titkos megállapodásokban részt vevő vállalkozások a bírságfizetés alól mentesülhetnek vagy a bírságnak csak egy részét lesznek kötelesek kifizetni annak fejében, hogy feltárják a kartell részt vevőinek nevét és részletesen beszámolnak a kartell működéséről.A versenyjog őshazájának tekinthető Egyesült Államokban már évtizedek óta, a számunkra jogalkotási-jogalkalmazási példát jelentő Európai Unióban pedig 2002 óta létezik engedékenységi politika. A jogintézmény európai sikerességét látva 2003-ban a GVH közleményt bocsátott ki, Magyarországon is megteremtve az engedékenységi politika alkalmazhatóságának jogi kereteit. A versenytörvény legújabb módosítási javaslata a közleményben történő "szabályozás" helyett törvényi szintűre kívánja emelni az engedékenységi normákat. Az országgyűlés 2008 nyarán elsöprő többséggel meg is szavazta a vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet azonban jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgál a törvénycsomagban lévő más rendelkezéssel kapcsolatban felmerült alkotmányossági aggályok miatt. A késlekedés nem jó, de az engedékenységi politikát szabályozó törvénymódosítás-rész feltehetőleg hatályba léphet 2009 elején.
A bírság kiszabása azzal a vállalkozással szemben mellőzhető, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet vagy olyan bizonyítékot szolgáltat, amely a GVH-nak alapot nyújt arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban célirányos helyszíni vizsgálatot ("hajnali rajtaütést") végezzen; vagy olyat, amellyel bizonyítható a jogsértés. Mindkét esetben feltétel, hogy a hatóságnak ne legyenek még ilyen információk a birtokában. A másodikként vagy többedikként érkező számára a bírság maximum 50 százalékának elengedését garantálják a rendelkezések, amennyiben a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot tud szolgáltatni, amely jelentős többletértéket képvisel a kérelem benyújtásának időpontjában a már meglévő bizonyítékokhoz képest. A bírság mellőzésének vagy csökkentésének további feltétele, hogy a kartelltevékenységet a vállalkozás azonnal megszüntesse, kivéve az olyan jellegű részvételét a jogsértésben, amely a GVH megítélése szerint szükséges lehet a hatósági fellépés idő előtti lelepleződésének elkerüléséhez. Feltétel az is, hogy a vállalkozás jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együttműködjön a GVH-val az eljárás befejezéséig. A főkolompos vállalkozással szemben azonban, amely eljárt annak érdekében, hogy másik vállalkozást a jogsértésben való részvételre kényszerítsen, nem mellőzhető a bírság kiszabása; ezek a kérelmezők legfeljebb bírságcsökkentésre számíthatnak.
Mostanáig összesen tizenegy engedékenységi kérelem érkezett a versenyhivatalhoz, ötben már született is versenytanácsi határozat. Az engedékenységi kérelmek mindegyikét jogosnak találta és bírságelengedéssel honorálta a döntéshozó testület.
A kiszabott bírság összege tükrözi azt, hogy a vállalkozás milyen módon és meddig vett részt a kartellben, milyen súlyú jogsértés történt, a jogsértő vállalkozások milyen piaci helyzetben voltak, mennyire volt felróható számukra a magatartás. Volt olyan engedékenységi ügy, amelyben a versenytanács teljes mértékben elengedte a fenti elvek alapján számított bírságot, ezáltal az együttműködő vállalkozás 396 millió forint befizetése alól mentesülhetett.
A közbeszerzési és koncessziós ügyekben a jelentős bírságösszeg mellett a börtönbüntetéstől is megmenekül az a kartellező, aki a kartellt - még mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
A GVH minden eszközzel támogatja a jogintézmény minél szélesebb körű alkalmazását. A korábbi üzleti partnerekkel kötött megállapodások feltárásán alapuló jogintézmény működése igen nehéz egy olyan gazdaságban, amelyben a személyes kapcsolatok szerepe az üzleti életben is meghatározó, annak minden következményével együtt. A GVH-nak vannak pozitív tapasztalatai is, változatlanul támogatásra, reklámozásra szorul a jogintézmény, hiszen sokszor nem ismerik fel a piaci szereplők, hogy jó üzletet köthetnek a versenyhivatallal, elemi gazdasági érdekük lehet a hatósággal történő kooperáció.
