Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar cégvezetőktől valóban sok olyan jelzés, információ érkezik a jogászokhoz is, hogy a magyar csődtörvény tehetetlen a csaló cégekkel szemben, és az "Úgyisbecsaplak Kft." prominens vezetői kacagva ússzák meg a személyes felelősséget - fejtette ki Baranyi Róbert büntetőügyvéd. Holott, elvileg, a büntető törvénykönyv régóta ismeri az úgynevezett csalárd bukás elnevezésű bűncselekményt. (Az érthetőség kedvéért, a csődbűntettnek három alapesete van: fedezetelvonó, adminisztratív csődbűntett és a csalárd bukás, amely utóbbi azáltal valósul meg, hogy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja delikvensünk, mégpedig úgy, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát különféle magatartásaival maga idézi elő. Ezen magatartásokat taxatíve felsorolja a törvény, alapesetben öt év szabadságvesztéssel bünteti, ám ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár, nyolc évet is kiszabhat a bíróság - a szerk.)
Baranyi Róbert szerint korábban a fedezetelvonó csődbűntett miatt indult eljárásokban is számos jogalkalmazási probléma merült fel. E csődbűntettfajtát törvényi tényállása szerint az követi el, aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi vagy színlelt ügyletet köt, kétes követelést ismer el, az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, illetve az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezekkel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. Ám e körben az évek során kialakult a joggyakorlat, általánosíthatók lettek egyes bizonyítási módszerek és a nemkívánatos tendenciák háttérbe szorultak. Kezdetben eredményesen védekeztek a volt ügyvezetők azzal, hogy nem tehetnek arról, hogy a céget a külföldi tulajdonosok és az új ügyvezető nem működteti. Mikor a tárgyalótermekben általánossá vált ez a védekezés, a bíróságok keményen felléptek és nem fogadták el az effajta hivatkozásokat.
Feltehetően és remélhetően hasonló tendencia zajlik le a csalárd bukás miatt indult eljárásoknál is, annak ellenére, hogy a csalásszerű bűncselekményeknél nehezebb "műfajról" van szó, e körben nehéz tényállási elemként bizonyítani az eleve meglévő elkövetői szándékot. Ám a szubjektív elem mellé rendelt objektív tényekkel mégis megoldható a bizonyítás: ha a tulajdonos egyszerre több cégben is ügyvezető, és azok "annak rendje és módja szerint" folyamatosan bedőlnek, nehéz lesz azzal védekeznie, hogy ez minden gazdasági társaságánál merő véletlenségből állt elő.
A szakember szerint ahol érezhető az, hogy a cég eleve azzal a céllal létesült, hogy ne elégítse ki a hitelezői igényeket, lehet élni a feljelentés jogával, vagy ennek rémével érvényesíteni lehet az igényt. A megelőzéssel - például szakvélemények kikérésével - rengeteg későbbi bosszúság megspórolható, ám csak akkor, ha erre időben sor kerül, amikor a cég még törvényesen működik és számláján pénz is található. Ki kell mondani azt is - mutatott rá Baranyi Róbert -, hogy a védőügyvédek meglehetősen ismerik a - fogalmazzunk úgy - nem törvénytisztelő polgárok gondolkodását, és bizonyos jelekből talán előbb észreveszik a veszélyt, mint a gazdasági életben tisztességes úton boldogulni akaró cégvezetők.
