Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az érintett szervezeteknek a munkabérek kifizetése mellett nagy terhet jelent az informatikai és adatkezelési rendszerek fenntartása, a terület elengedhetetlen fontosságát támasztja alá az, hogy az it-szerződések precizitása vagy esetleges pongyolasága életbevágó kérdés lehet a folytatás szempontjából. Ormós Zoltán ügyvéd szerint legyen szó hitelintézetről, pénzügyi vállalkozásról, biztosítóról vagy egyéb szervezetről, valamennyi folyamata it-támogatást kap, erre épül, és ha ezen a területen gond van, akkor bizony a teljes működés akadozik, visszaesik a hatékonyság. A jó it-szerződések - a tapasztalatok ezt egyértelműen igazolták az elmúlt években - a stabil működéshez kellenek. Nagy kérdés, miképp is lehet tető alá hozni ezen kontraktusokat úgy, hogy a szokásos, tipikus kockázatokat sikeresen elkerüljék a felek.
A megállapodásokban ezért nagyon pontosan meg kell határozni a szolgáltatást, annak minőségi, mennyiségi követelményeit, a határidőket, a működés paramétereit, a díjakat, a nem megfelelő - vagy nem szerződésszerű - működés esetére az esetleges díjcsökkentést, a felmondás szabályait, a kártérítési kötelezettség mértékét, mikéntjét. Olyan mérési rendszerben kell megállapodni, amely a felelősség kérdését gond esetén kétségbevonhatatlanul tisztázza, és szerencsésnek tűnik olyan rendszer létrehozása, amely a szolgáltatókat elsősorban a hibás teljesítés kijavítására ösztönzi és csak másodsorban büntet különféle szankciókkal.
A teljes képhez természetesen hozzátartozik, hogy sokszor a legaprólékosabban kidolgozott szerződések sem jelenthetnek minden, a gyakorlatban felmerülő problémára megoldást, a megállapodások eleve hosszabb időre szólnak, ebben az iparágban pedig nagyon dinamikus a fejlődés. A rugalmasságot az biztosíthatja, hogy a felek rendszeresen felülvizsgálják a dokumentumokat, az abban foglalt rendelkezéseket, és szükség esetén módosítják azokat.
Gyakran tipikus kockázatokkal kell szembesülni az it-szerződések körében. Jellemző tapasztalat, hogy a szerződés többnyire a szállítónak kedvez, a folyamatok nincsenek megfelelően szabályozva (a tesztelési folyamatokra, átvételi kritériumokra gondolunk), miként az is tipikus, hogy a szállító kötelezettségei nincsenek megfelelően biztosítva, például kötbér intézményével, alkalmazásával összefüggésben - mutatott rá Ormós Zoltán. A felek továbbá gyakran egyáltalán nem rendelkeznek a forráskódról vagy azt a szállító tartja meg. Holott nyilvánvaló, hogy egy pénzügyi intézmény számára a forráskód rendelkezésre állása alapkövetelmény.
Ami a további tapasztalatokat illeti: az it-szerződések számos esetben nem tükrözik, hogy a felek miképp is képzelik el az együttműködést, a kooperáció folyamatát. Mindez azzal a gyakorlati következménnyel jár, hogy amennyiben a felek a szerződés során eltérnek valamely ponttól, vita támad arra nézve, hogy történt-e szerződésszegés vagy sem. Ily módon olyan kérdések válhatnak értelmezhetetlenné, mint a cseppet sem mellékes teljesítési határidő.
Az okokat megvizsgálva a következőket mondhatjuk: az it-szektor, a szerződések köre meglehetősen mostoha terület a pénzügyi intézmények, a biztosítók jogászai számára. Természetesen minden ilyen szervezetnek van jól felkészült jogi osztálya, amely azonban elsősorban az intézmény alapműködésének jogi feltételeinek, továbbá a hitelintézeti szabályozás, a biztosítási tevékenység, a PSZÁF követelményei kapcsán nyújt segítséget. A dolgot nem könnyíti meg, hogy a tapasztalatok szerint a szállító saját (jól vagy rosszul felfogott) érdekében megpróbálja minimalizálni a jogi költségeit. Hosszú távon ugyan nem biztos, hogy előnyös számára ez a hozzáállás, ám valóban, elsősorban a megrendelő érdeke a szerződés pontos szabályozása és elsősorban rajta múlik a szerződés precizitása.
A tapasztalatok arról is árulkodnak, hogy például a szervezetek gyakran csupán a felmerült jogvita kapcsán, túl későn fordulnak ügyvédhez. A fentiek miatt érthető az a mindennapos gyakorlat, hogy egyre több helyen kiszervezik az it-szerződések előkészítését és egyeztetését. Az ilyen outsourcing-szerződések fontosságára világít rá azon főszabály is, hogy a szolgáltató az egyik napról a másikra nem hagyhat fel a szolgáltatás nyújtásával, a szerződésben rögzített futamidő előtt véget érő megállapodás pénzügyi következményeit pedig az a fél viseli, amelyik a felmondást foganatosította.
