Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A formatervezési mintaoltalom célját oly módon érheti el, hogy a jog eszközeivel megakadályozza a formatervezési fejlesztési tevékenységbe be nem fektető, a kész eredményekre "vágyó" versenytársakat abban, hogy a mintát lemásolják - mondta el az Ötlet Club 13 Egyesület elnöke, Nagy Zoltán. Az egyesület több mint egy évtizede rendez feltalálók, vállalkozók számára itthon és határon túl kiállításokat, amelyek egyik célja, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a kreatív gondolkodók, otthon fejlesztők, alkotók és a piaci szereplők között.
Egy befektetőnek azonban elsőszámú érdeke, hogy jogilag tiszta helyzet legyen a piacra majdan bevezetendő termék körül, a formatervezési mintaoltalom pedig az oltalom tárgyát képező, fényképen vagy rajzban ábrázolt, külső megjelenésű termékkel kapcsolatban kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak a termék előállítása, a piacon történő megjelentetése és forgalmazása esetén. A jogosult ennek köszönhetően kizárólagosan állíthatja elő és értékesítheti a terméket, illetve engedélyezheti például piaci szereplőknek az őt megillető jogosítványokat. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
Az oltalom ráadásul nem csupán véd a jogosulatlan használattal szemben, hanem növeli az ilyen oltalommal rendelkező cég értékét is, mivel vagyoni értékű jogot képvisel, amely adásvétel tárgyát képezheti. Összességében: a formatervezési mintaoltalom célja, hogy a bejelentő saját vagy jogelődje által létrehozott, a termék külső megjelenésében testet öltő szellemi alkotását más ne tulajdoníthassa el, azaz a minta szerinti termékkel azonos vagy ahhoz a tájékozott használó szemszögéből nézve hasonló megjelenésű terméket a mintaoltalom jogosultjának engedélye nélkül más ne gyárthasson, illetve forgalmazhasson.
A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A bejelentésben foglalt mintákat a legkorábbi elsőbbségtől számított kilenc hónap elteltével az MSZH hivatalos lapjában, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben teszik közzé, ám kérhető a korábbi közzététel is, díjmentesen. A bejelentő - ha érdekei úgy kívánják - a közzététel elhalasztását is kérheti a legkorábbi elsőbbség napjától számított maximum harminc hónapra, a halasztás viszont már díjköteles.
Az oltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. (Figyelemre méltó az a rendelkezés, hogy a mintaoltalom nemcsak az oltalmazott mintával teljes mértékben azonos mintákra terjed ki, hanem azokra is, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.)
A találmányok sorsa nem egy esetben függ attól, hogy az újító mennyire eredményes hasznosítási szerződést tud kötni a jelentkező cégekkel - mutatott rá Nagy Zoltán. E körben nagyon jók a tapasztalatok, a vállalkozások eddig a minden évben a rendezvénysorozat mellé álltak. Ugyanakkor megfigyelhető az a tendencia is, hogy a feltalálók - a kedvezőbb értékesítés reményében - egyre inkább Nyugat-Európa felé kacsingatnak. Formatervezési mintaoltalom ugyanis nem csupán a Magyar Szabadalmi Hivataltól szerezhető, hanem a vonatkozó hágai megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel is, ezt a MSZH a Szellemi Tulajdon Világszervezetének genfi irodájához továbbítja. A formatervezési mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet kérelemre további öt év időtartamra, legfeljebb négy alkalommal, meg lehet meghosszabbítani. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.
Az oltalom megszerzésének alapvető feltétele a minta újdonsága. Ugyanis ha az MSZH-hoz történő bejelentés előtt bárki, bárhol megismerhette a mintát, akkor az már nem tekinthető újnak, és ily módon oltalom sem szerezhető rá. Nem csupán az újdonság a követelmény, a formai kialakításnak is egyéni jelleggel kell rendelkeznie, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vásárlóra az ismert mintáktól eltérő összbenyomást kell gyakorolnia. A hazai piacon egyébként egyre nagyobb szerepet kap az a kívánalom, hogy az egyedi és színvonalas műszaki tartalom mellett a vásárlók megnyerése érdekében az áru esztétikai színvonala is hasonlóképp minőségi legyen. Egyes vélemények szerint a sikertelen új termékek túlnyomó hányadánál a kudarc egyik oka a nem megfelelő formatervezés.
