Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mivel az özvegyi nyugdíj csak tízévi együttélés után jár, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság korábbi álláspontja szerint az azonos nemű párok csak 2006-tól kaphattak volna járandóságot. (Ilyen ellátásra ugyanis 1996 előtt nem lehetett jogi igényt alapozni azonos nemű párok esetében.) Ez ellen tavaly ősszel több emberjogi szervezet is tiltakozott - eredményesen -, így egy kormánydöntés módosította a vonatkozó jogszabályokat. A változtatás lényege: az azonos nemű párokat ugyanolyan özvegyi nyugellátás illeti meg, mint a különböző neműeket.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A törvény szerint özvegyi nyugdíjra az az élettárs jogosult, akivel az elhalálozott utolsó tíz évében együtt élt. Ezt hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni; közös állandó vagy ideiglenes lakcím hiányában tanúkkal kell bizonyítani az együttélést. Az özvegyi nyugdíj viszont csak annak jár, aki nyugdíjra jogosult - tehát megvan a megfelelő szolgálati éve és fizetett járulékot. Az „özvegy” az elhalálozott nyugdíjának az ötven százalékát kapja az első évben. (Vagyis annak az összegnek a felét, amennyit az elhalálozott kapott volna, ha nyugdíjba megy.)
Az első év után ezen ötven százalék csak akkor jár tovább, ha a jogosult rokkantsági nyugdíjban részesül vagy nem jogosult önálló nyugdíjra. Amennyiben az özvegynek saját nyugdíja van, akkor csak az első évben kapott összeg felére jogosult. A módosítás értelmében az özvegyi nyugdíj megállapításakor az 1996. évi törvénymódosítást megelőző időt is figyelembe kell venni - az élettársak nemétől függetlenül. Ezentúl az együttélést sem kell majd külön bizonyítani, hanem elég lesz, ha az élettársak személyi igazolványában állandó lakhelyként vagy tartózkodási helyként ugyanaz a cím szerepel.
