Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának (http://www.ittk.hu) kutatócsoportja által - immár másodszor - elkészített tanulmány szerint az Egyesült Államokban a recesszió végével új erőforrások szabadultak fel az információs társadalom építéséhez. Európa relatív helyzetét vizsgálva az e-felkészültségi rangsorokban, a kutatók szerint a mutatható ki. Az észak-európai országok mennek a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban, vagyis a felzákórztatást elősegítő Lisszaboni Stratégia nem éri el célját. A végeredmény egy többsebességes Európa. Az Unió relatív versenyelőnye jól érezhetően csökken, főleg a technológiai területeken indul határozott hátránnyal az EU más fejlett régióival szemben. Ráadásul a lemaradás növekszik és a folyamatok rossz irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy a társadalmi mutatók a nemzetközi felkészültségi vizsgálatok tanulságai szerint egyre nagyobb mértékben befolyásolják az országok teljesítményét, úgy tűnik önmagában ez a dimenzió nem képes ellensúlyozni a technológiai változások lelassulását.
Az éltanulók a távol-keleten reszelgetik a biteket
Távol-keleten a nagyon dinamikusan fejlődő Szingapúr és Dél-Korea áll a fejlesztések élén. Az ázsiai régió az USA és az Európai Unió mellett a világ legfejlettebb információs gazdasági régiója, elsősorban a gyors technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Ha csak a technológiához kapcsolódó mutatók (például a számítógépek, a távközlés és az internet) alapján vizsgálnánk meg a világot, a lista első három helyére délkelet-ázsiai országok kerülnének: Szingapúr, Korea és Hong Kong egyaránt megelőzi az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot, illetve az Egyesült Államokat. Az e-felkészültségi rangsorok legfontosabb üzenete, hogy az igazi favoritok egy magasabb szinten, az infokommunikációs technológiák (IKT) mutatók merev világán túllépve a társadalom legfontosabb jellemzőiben bizonyulnak fejlettnek. Nem véletlen, hogy ezekben a mutatókban - igaz egy erőteljesen az európai hagyományokra és értékrendre építő módszertan megítélése szerint - a társadalmi mutatókat tekintve a finn jóléti állam, Skandinávia és az angolszász országok (Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, USA és az Egyesült Királyság) tekinthetők mintaértékűnek. A társadalmi dimenzió elhagyásával viszont az élen kivétel nélkül távol-keleti országok végeznének. Mindez azt jelenti, hogy ezek az államok más módon használják az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket társadalmi szinten, és a versenyképességet tekintve nincsenek lemaradva Európa fejlettebb régióitól (vagy akár Észak-Amerikától). Ebből következik, hogy az európai fejlődési iránynak nem elsősorban az IKT mutatókat tekintve kell megőrizni, illetve újra visszaszerezni elsőségét, hanem meglévő előnyeire építve az IKT társadalmi felhasználását erősíteni. Valószínűleg ez biztosíthatja, hogy a nemzetközi munkamegosztásban minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését vonzza a régió.
Valami durranni fog
Ha 2004-et az összerendeződés és a konszolidáció évének neveztük megelőző jelentésünkben, akkor 2005-ben a sikerekről, a hosszú távú fejlődések újbóli fellendüléséről kell beszámolnunk - talán pont a tavalyi év racionalizálódási folyamatainak köszönhetően egy technológiai meglódulásnak lehettünk a tanúi - olvasható a jelentésben. A gazdasági folyamatok egy újabb dotkom-lufi felfújódását (és akár kipukkanását) is előrevetíthetik, azonban úgy tűnik, bízhatunk a második hullám megalapozott gazdasági erejében. Ennek fényében úgy tűnik, hogy az ezredfordulós dotkom-lufi nem gazdasági hiba következménye volt, hanem a fejlődés volt túl gyors, számos újítás egyszerűen "csak" megelőzte korát.
Egy évek óta érlelődő forradalom robbant ki 2005-ben: forradalom zajlott le a tartalomszolgáltatásban és nagy változások voltak az ezt kiszolgáló technológiák területén is. A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet társadalmiasodása és a Web 2.0 "mozgalom" tekinthetők 2005 legnagyobb hatású változásainak.
