Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az NRC Kft és a TNS kutatása elsősorban arra kereste a választ, hogy mi jellemző a magyarországi internetes társadalom Európai Unióval kapcsolatos vélekedéseire, hogyan látják az ország, illetve a saját helyzetüket a csatlakozás után, illetve milyennek ítélik meg jelenlegi uniós ismereteiket?
Az eredmények arról tanúskodnak, hogy az internetezők körében az EU csatlakozás támogatottsága igen magas, a többség egyértelműen pozitív hatásokat vár mind saját maga, mind pedig tágabb, illetve szűkebb környezete számára. A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy az internetes társadalom (többnyire fiatal és iskolázottabb összetételéből fakadóan) nyitottan, a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, aktív szemléletmóddal közelít az Európai Unióhoz.
Az EU-val kapcsolatos ismereteiket a kutatásban résztvevők "erős közepesre" értékelték. Az ötfokozatú skálán a leggyakrabban választott érték is a "semleges" 3-as volt. A szubjektív értékítéleteket tovább vizsgálva az is látható, hogy nem igazán lehet tudásukban magabiztos csoportokat elkülöníteni. Igaz ugyan, hogy a férfiakhoz, a fővárosban és a megyeszékhelyeken élőkhöz, illetve a felsőfokú végzettségűekhez némileg magasabb átlagértékek tartoznak, ám ezek a különbségek nem túl jelentősek.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mely témákban lenne szüksége az internetezőknek információkra, jól látható, hogy a lista "éllovasa" az uniós munkavállalás és a tanulási lehetőségek. Különösen érdekes ez az eredmény akkor, ha felidézzük a magyar munkaerő immobilitásáról szóló elméleteket és statisztikai adatokat. Aligha kétséges, hogy a magyarországi internetezők - egyelőre igen szűk - csoportja sok szempontból különbözik az ország többségétől, azaz (egyelőre mindenképpen) az EU-val kapcsolatos nyitottság és aktív hozzáállás képviselői. A fokozott érdeklődést jelzi az uniós hírek igen magas átlagértéke is.
Általános tendencia, hogy a válaszadók úgy gondolják, az ország számára inkább lesz előnyös a csatlakozás, mint saját maguk, illetve a közvetlen környezetük számára. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tágabb környezet (azaz az ország, vagy régió) felől a szűkebb környezet felé haladva egyre nő azok száma, akik szerint sem előnyei, sem pedig hátrányai nem lesznek a csatlakozásnak, sőt a legtöbben magát az országot "féltik", hiszen 19 százalék azon pesszimisták aránya, akik a majdani csatlakozást hátrányosnak tartják Magyarország jövője szempontjából. (Itt azonban nem lehet említés nélkül hagyni a média szerepét sem, hiszen az ország sorsának megítélésekor csupán 4 százalék a dönteni nem tudók aránya, míg minden más - a mindennapi hírekből és információkból közvetlenül csak nehezen, vagy egyáltalán nem levezethető - esetben ennek három, négyszerese.
Hosszú évek óta jellemző vélekedés az, hogy az ország lakossága az uniós csatlakozástól leginkább a gazdasági fellendülést, a nyugat-európai életszínvonal elérését várja. A hazai internetezők esetében sincsen ez másképp, hiszen 60 százalék véli úgy, hogy a gazdaság egyértelmű haszonélvezője lesz az integrációnak. Látható azonban az is, hogy az közvetlen anyagi jólét mellett igen előkelő helyen szerepel a katonai biztonság (amely jogilag valójában inkább a NATO tagságból következik), illetve az ország demokratikus fejlődése is, azaz a tagság nem közvetlen gazdasági hatásai. Két "kényes", és sokszor hangoztatott ellenérv - az ország szuverenitása, illetve a magyar nyelv és kultúra - a válaszok alapján nincs különösebb veszélyben. Az előbbire vonatkozóan 29 százalék tartja hátrányosnak, míg a döntő többség, 62 százalék "semlegesnek" a csatlakozást. A nyelv és kultúra esetében még kisebb, 14 százalék a negatív hatásokat említők aránya.
A néhány nap múlva sorra kerülő népszavazáson a szavazási hajlandóságra aligha lehet panasz, hiszen a válaszadók háromnegyede biztosan, 14 százalékuk pedig valószínűleg elmegy majd szavazni április 12-én. Ez az arány némileg magasabb, mint amit más, országos közvélemény-kutatási adatok mutatnak. Sőt, azt sem állíthatjuk, hogy feltűnően sok "euroszkepticisták" száma, hiszen az igennel szavazók aránya 80 százalék, ami szintén magasabb más, országos adatoknál.
