Az MTE elnökségi tagja, Gerényi Gábor két olyan gyakorlatra mutatott rá, amelyek a szervezet véleménye szerint hosszú távon megnehezítik a tartalomszolgáltatók fenntartását és sértik a szerzői jogokat is.
Ezek egyike a hírkereső szolgáltatás, mely automatizáltan, úgynevezett mély linkeléses (deep-linking) technikával jeleníti meg más tartalomszolgáltatók jogvédett tartalmait, azaz híreket, hírcímeket. Az MTE úgy véli, hogy ez a
magyar szerzői jogi szabályok szerint a nyilvánossághoz közvetítési jog sérelmét jelentheti, azaz szerzői jogi felhasználást valósít meg, így a jogtulajdonos engedélye nélkül nem végezhető. Az MTE azt szorgalmazza, hogy ilyen jellegű honlapok üzemeltetői minél hamarabb kérjék tevékenységükhöz az érintett tartalomszolgáltatók hozzájárulását.
A másik, MTE által kifogásolt gyakorlat a gyakran olvasott webtartalmak saját szerveren való tükrözése, melyet nagyvállalatoknál és nagyobb államigazgatási szervezeteknél a hálózati erőforrások takarékos kihasználása érdekében alkalmaznak. Az MTE szerint ehhez is az érintett tartalomszolgáltatók hozzájárulása lenne szükséges. A szervezet azzal indokolja álláspontját, hogy az EU-irányelvnek megfelelően módosított magyar szerzői jogi szabályok 2002 január elsejétől önállóan védik az adatbázisokat is, így ezek engedély nélküli tükrözése jogellenes, emellett sok esetben szerzői jogi felhasználásnak is minősül, amihez szintén engedély kell. Mivel a jogszabályok szerint a honlap egésze élvez védelmet - beleértve a reklámokat is -, a hirdetések letiltása ugyancsak jogellenes.
Az MTE mindemellett módosíttatná hatályos magyar sajtószabályozást is. Az egyesület szerint nem helyes az internetes lapokat a hagyományosaktól külön kezelni, ezért javasolják, hogy az állam a sajtótörvény pontosításával érje el, hogy a létező szabályok vonatkozzanak az online sajtótermékekre is.
A tartalomszolgáltatók az ezzel együtt járó szigorításokat is vállalnák, vagyis az online lapoknak kötelező lenne az impresszum feltüntetése, az archiválás (a kötelespéldány-szolgáltatás megfelelőjeként), illetve - az időszaki lapokhoz hasonlóan - nyilvántartásba vetetni magukat. Ha az online lap is időszaki kiadványnak minősül, a továbbiakban a sajtó-helyreigazítási eljárások is lefolytathatók a meglévő törvényi kereteken belül, természetesen az internetes sajtó sajátságainak megfelelően - írja az Index.
