Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az internetben rejlő lehetőségeket korán felismerő észak-európai vállalkozások vezetik a 300 legnagyobb európai vállalat website-jának a svéd Hallvarsson & Hallvarsson kommunikációs tanácsadó által elkészített rangsorát: az élen is földijük, a Volvo végzett. A Financial Times által idézett összehasonlításban 83 kritérium szerint 0-tól 100 pontig terjedő skálán osztályozták az oldalakat. A listát vezető európai cégek között a legtöbb brit, aztán következik Franciaország, majd Németország: ezek a középmezőnyhöz tartoznak. Az olasz vállalkozások az értékelés során főleg az alsó régiókban kötöttek ki: az utolsó helyezett olasz Monte dei Paschi di Siena és az egyébként 73 pontot elérő Volvo site-ja között 70 pontos különbség alakult ki.
A kutatók az Eurotop 300 Index cégeinek angol nyelvű webhelyeit vizsgálták. A honlapok technológiáját és funkcionalitását (elérhetőség, navigálhatóság, layout, linkek, felhasználóbarátság, frissítések gyakorisága, nyelvi sokoldalúság), valamint tartalmát (elérhetőségi címek, pénzügyi és más vállalati információk, nemzetközi összehasonlíthatóság) pontozták. Először a pénzügyi elemzők és az újságírók, majd a laikus kisbefektetők szokásait összesítették. Ezek eredményeit az IRBestPr@ctice médiaelemző cég által a legjobb pénzügyi webhelyek ismérveként felállított standardok szerint rendszerezték. Minden site-ot egy hatfős közgazdászteam legalább két tagja két eltérő időpontban értékelt, és az első, illetve az utolsó helyekre került oldalakat további ellenőrzésnek vetették alá.
Fontos pozitívumként emelik ki a kutatók, hogy immár mind a 300 vállalatnak volt webhelye: a két évvel ezelőtti vizsgálat során az akkor vezető cégek tíz százalékának még nem volt ilyen eszköze az ügyfeleivel való kapcsolattartásra. A nagy cégek immár a tartalomra helyezik a hangsúlyt a webdizájnerek képességeinek csillogtatása helyett - összegezte benyomásaikat Gabriel Thulin kutatási főnök. A listavezető és a sereghajtó közötti különbség is főként az eltérő nyitottságból fakad.
A web a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy egy vállalat sok részvényest egyidejűleg tájékoztasson az adatairól - véli Paul Herbert, a norvég Hugin céginformációs vállalkozás értékesítési igazgatója, aki szerint sok kisrészvényes úgy használja az internetet információszerzésre, mint a profik a Bloomberget vagy a Reuterst. Szerinte azonban sok tőzsdei vállalkozás még mindig csupán elektronikus brosúrákat, propagandaanyagokat tesz közzé oldalán, ahelyett hogy interaktív információs csatornának tekintené azt. Thulin szerint a kisbefektetők és a külföldi részvényesek a világháló segítségével annyi és olyan minőségű információhoz juthatnak a cégekről, amennyiről korábban álmodni sem mertek volna. Bár nem lehetnek ott például az elemzői találkozókon, egy jó webhelyen később hozzáférhetnek annak jegyzőkönyvéhez. Peter Wakeham, a brit World Investor Link befektetési tanácsadó vezetője viszont arra figyelmeztet, hogy ha egy cég felső vezetése nem ösztönzi kifejezetten a társaság intenzív internetes információszolgáltatását, abból nem lesz semmi.
K. S.
