Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elektronikus kereskedelemről, valamint egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvény tervezetét a kormány a múlt heti ülésén kisebb-nagyobb módosításokkal elfogadta. A jogszabály szövegezése jelenleg is tart, a törvénytervezetet kidolgozó Informatikai Kormánybiztosságtól (IKB) erről lapzártánkig nem tudtunk meg részleteket. Az IKB pénteki közleménye szerint a törvény legfőbb célja a fogyasztók jogainak védelme lesz. Az anyag szabályozza a szerződéskötés és az azzal kapcsolatos utólagos információközlés rendjét. A szolgáltatás igénybevevőjének tisztában kell lennie a másik fél személyével, illetve szükség esetén tudnia kell érvényesíteni a jogait azzal szemben. Ezért kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé. Foglalkozik a szolgáltatók „mögöttes felelősségével” is, ami a szolgáltatók által hozzáférhetővé tett, de nem tőlük származó jogsértő tartalmakra vonatkozik. Ezekért a szolgáltató nem felel, de ha a tartalom közzététele ellen bejelentés érkezik hozzá, az anyagot automatikusan le kell vennie. Ha az ezt követő vizsgálat során a jogsértés mégsem bizonyosodik be, a tartalmat vissza kell helyezni.
A törvény szabályozza az elektronikus levelezés útján küldött reklámokat is. Ezeknek világosnak és azonosíthatónak kell lenniük, valamint a címzettet tájékoztatniuk kell arról a levelezési címről vagy egyéb elérhetőségről, amelyen lemondhatja a megkereséseket, a reklámokat lemondókról pedig a reklámozónak, a reklámszolgáltatónak és a reklám közzétevőjének kötelező nyilvántartást vezetniük, amelyet viszont harmadik félnek tilos kiadniuk. A tervezet szerint a jogszabálynak „világhatálya” lenne, tehát kiterjedne minden Magyarországra irányuló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra.
Az anyagból utóbb kikerültek a domainnév bejegyzések szabályozására irányuló eredeti elképzelések. Eredetileg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) rendeletben szabályozhatta volna a domainnevek magyarországi vonatkozású előírásait. Ezt a feladatot jelenleg az Internetszolgáltatók Tanácsa (ISZT) végzi, amely tiltakozott a kitétel ellen. A jogszabály szeptember eleji változatába ezzel kapcsolatban az mégis bekerült, hogy a MeH-et vezető miniszter rendeletben szabályozhatja „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges előírásokat”. Az ISZT szerint - mint megtudtuk - ez a megfogalmazás a jövőben a domainnevek állami szintű szabályozását is jelentheti.
Az ISZT nem ért egyet azzal, hogy a törvény hatálya valamennyi online szolgáltatásra kiterjedne. A szolgáltatók azonosításához szükséges adatok közzététele - például adószám, adóazonosító jel, magánszemély esetében végzettség és annak megszerzési ideje - az üzleti érdekeket és a személyes adatok védelmét is sérti - véli az ISZT.
D. E. L.
