Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Taylor Nelson Sofres (TNS) Interactive június végén második alkalommal tette közzé a globális e-kereskedelemről szóló tanulmányát. A tavalyi 27 ország helyett idén már 36 ország helyzetét vizsgálták, köztük Magyarországét is. Mindenütt ugyanazokat a kérdéseket tették fel országos reprezentatív mintának, vagy telefonos megkérdezéssel, vagy a helyi leányvállalatok segítségével személyesen. A 36 országban 2001 első hónapjaiban több mint 42 ezer embert kérdeztek meg.
Az internethasználat terén a skandináv országok vezetnek, Norvégiában a népesség 64 százaléka, Dániában 62 százaléka használja rendszeresen a netet, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat. A világon általában a 30 év alattiak vezetik a listát. Magyarországon a tanulmány szerint a népesség 17 százaléka fér hozzá az internethez valamilyen módon. Kiemelkedően magas (58 százalék) a 20 év alatti internetezők aránya, a 60 év felettieknek mindössze 1 százaléka használja a hálót.
A tavalyi évhez képest 50 százalékkal nőtt a neten vásárlók száma. Nem elhanyagolható a közvetett jövedelemtermelő képesség sem, a látogatók 15 százaléka a webről szerzett információk alapján offline vásárol. Ez az eredmény megerősíti azt, hogy a legeredményesebb az offline és online üzleti stratégiák integrációja lehet. Az online vásárlások terén az USA továbbra is piacvezető, az internetezők 33 százaléka vásárol a neten, a globális átlag ezzel szemben 15 százalék, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Törökországban csupán 2 százalék. Magyarországon az internetfelhasználók 3 százaléka, a teljes népességnek pedig 1 százaléka vásárolt már a világhálón, az internetezők 96 százaléka egyáltalán nem vásárolt még.
Azok többsége, akik nem vásárolnak a neten, a biztonság hiányával magyarázza döntését. A megkérdezettek 25 százaléka nem akar hitelkártya-információkat kiadni a kezéből, 21 százalékuk általános biztonsági problémákra hivatkozik (a kettő között 8 százalék az átfedés). A biztonsági aggályokon kívül sokaknak hiányzik a vásárlás fizikai élménye, 19 százalékuk szerint sokkal élvezetesebb valódi üzletben vásárolni. A megkérdezetteknek csupán 6 százalékát tartotta vissza a vásárlástól a termék ára. A kutatásban szereplő országok közül Németországban félnek legjobban a hitelkártyás fizetéstől, az ottani internetezők 71 százaléka utasítja el azt. Magyarországon a nem vásárlók között a biztonsági problémák dominálnak, bár feltűnően magas (51 százalék) azok száma, akik „nem tudják", miért nem vásárolnak a neten.
A magyar szörfösöknek csupán 1 százaléka vásárol az internetről szerzett információk alapján hagyományos üzletben, ezzel Magyarország az utolsó helyet foglalja el ebben a rangsorban. Az átlag 15 százalék, kiugróan magas, 31 százalék Hongkongban. Meglepő módon Magyarországon 0 százalék azoknak az aránya, akik a jövőben tervezik a netes vásárlást (ezeknek az egynegyede már vásárolt a neten). A világátlag 17 százalék, a legmagasabb az arány Japánban, 41 százalék. A tanulmány szerint ez a mutató jelzi egy egészséges e-gazdaság kialakulásának esélyét. Arról nem tesznek említést, hogy Magyarországon ez az arány ténylegesen a nullához közelít-e, avagy a felmérésekbe valami hiba csúszott.
Leginkább továbbra is könyveket és CD-ket vásárolnak a netezők, ám nőtt a bizalom más termékcsoportok iránt is. Népszerűek a ruházati, elektronikai termékek, a számítógép-alkatrészek, az utazás és az élelmiszerek is. A legkevésbé elterjedt termékek az online piacon az autók és az ékszerek. Élelmiszert legszívesebben az ausztrálok vásárolnak a neten, ruházatot a finnek, ékszereket a koreaiak, játékokat az amerikaiak, elektronikus eszközöket az izraeliek.
Globálisan a megkérdezettek 62 százalékának van mobiltelefonja, a legmagasabb arányt (85 százalék) azonban Finnország tudja felmutatni. Magyarországon a népesség 43 százalékának, az internetezők 65 százalékának van mobiltelefonja, így az internet és a mobilhasználat valamelyest összekapcsolható. Beszélgetésre a mobilhasználók 33 százaléka használja a készüléket, SMS-küldésre és fogadásra 22, illetve 24 százalék. A megkérdezetteknek csupán 1 százaléka mondta, hogy e-mail-küldésre használja a mobiltelefont, az internetet pedig a felmérés szerint alig valaki böngészi.
R. Á.
