Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi lisszaboni csúcs óta ugrásszerű fejlődés ment végbe az információs társadalom terén az Európai Unióban (EU) - olvasható a brüsszeli bizottság nemrégen kiadott közleményében. A digitális technológia alkalmazásában még mindig óriási kihasználatlan potenciál rejtőzik, hiszen az európai felhasználóknak csupán 5 százaléka vásárol rendszeresen az interneten. A világhálóra kötött háztartások aránya az EU-ban 2000. március és október között 18 százalékról 28 százalékra ugrott, a munkahelyi internetezőkkel együtt pedig a felhasználók száma eléri az összlakosság 40 százalékát. A nagy sebességű internet mostanában indul fejlődésnek, az ADSL technológiát az EU-háztartások 1,1 százalékában használják, kábeles hozzáférés a lakások 7,8 százalékában van. A netezés ára jelentősen csökkent az eEurope program 2000. márciusi bevezetése óta. Tavaly március és szeptember között a 20 órás hozzáférés ára átlagban 8,6 százalékkal, a 40 órás hozzáférés ára pedig 23 százalékkal csökkent. A tagállamok között azonban e téren nagy különbségek tapasztalhatók, ami közvetlenül befolyásolja a felhasználók számát is.
2001 februárjában az európai iskolák 94 százalékának volt számítógépe, 79 százalékának pedig internetcsatlakozása. Egy átlagos iskolában 10 diákra jut egy számítógép és 22-re egy internetes kapcsolat . Az EU-dolgozók 5,6 százaléka távmunkás, a tagállamok között ebben is jelentős különbségek vannak. Dánia áll az élen, ahol a dolgozók 17,6 százaléka dolgozik alkalomszerűen vagy rendszeresen otthonról. Ennek oka a jogi környezet, a kedvezőbb adózást lehetővé tevő intézkedések és a pozitív társadalmi hozzáállás.
Az e-kereskedelem fejlődésének legfőbb akadályát a - valós vagy vélt - biztonsági gondok jelentik. Felmérések szerint az európai internethasználók 17 százaléka találkozott már valamilyen biztonsági problémával. A vállalati hálózatok biztonsági helyzetéről nincsenek pontos adatok.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az egy főre jutó Secure Socket Layer (SSL) szerverek száma az USA-ban hatszor több, mint az EU-ban, és ez a szakadék 2000. március és szeptember között nem csökkent. A netes kiskereskedelmi (b2c) kereskedelem terén is megelőzi az EU-t az Egyesült Államok. Élénkebbnek bizonyult a b2b szektor növekedése, ám az elmúlt évben még így is csupán a cégek 25 százaléka kereskedett a világhálón.
A netező EU-polgárok mintegy negyede töltött le kormányhivatali weboldalt. A legtöbb interakció azonban passzív, azaz csak információkereséshez és -letöltéshez használják, és csupán az internethasználók 10 százaléka nyújtott be valamilyen nyomtatványt a hatóságokhoz a neten keresztül. Az interaktivitás szintje tagállamról tagállamra változik, a skandináv államok e tekintetben is előrébb tartanak. Rendkívül alacsony a települési önkormányzatok weboldalainak interaktivitási szintje, a helyhatóságok 56 százaléka rendelkezik csak weboldallal, 28 százalékuk tudta felmutatni a hivatalos nyomtatványok elektronikus változatát, és csupán 8 százalékuk tette lehetővé az állampolgárok számára, hogy a nyomtatványokat online úton nyújtsák be.
A brüsszeli bizottság szerint a nagy sebességű hálózatok kiépítése elsősorban a magánszektor feladata, ám a fejlesztéshez meg kell teremteni a kedvező jogi környezetet. Az ADSL, a kábel- és más szélessávú technológiák versenytársai a multimédiás drót nélküli rendszerek lehetnek. Ezek alkalmazásával - különösen az alacsonyabb frekvenciatartományokban - lehetővé válna a vidéki vagy ritkán lakott települések szélessávú elérése.
A digitális televízió számos potenciálisan kizárt háztartásba juttathatja el az internetet, így azokba a családokba is eljuthat, amelyek vonakodnak a nagyobb beruházástól, egy számítógép megvásárlásától. Szükség lesz új internetprotokollra (IP) is: 2005-re Európa kifogy a kiadható IP-címekből, amennyiben nem történik változás. Az elektronikus aláírás és az e-kereskedelemre vonatkozó direktívák gyors bevezetése döntő fontosságú a biztonságos jogi környezet megteremtése szempontjából.
A kormányzat feladatai közé tartozik az internetalapú szolgáltatás lehetőségének megteremtése, illetve az, hogy elektronikus piactereket hozzanak létre az e-közbeszerzési eljárások lebonyolítására. Az internethez hasonlóan a mobilkommunikáció is látványos fejlődésen ment keresztül Európában, elterjedtsége ma már meghaladja a 60 százalékot.
R. Á.
