Bár az amerikai jegybank szerepkörét ellátó Fed néhány nappal ezelőtt csökkentette a viszontleszámítolási kamatot, s így az USA technológiaérzékeny tőzsdéjén rég nem látott élénkülés mutatkozott, a Nasdaq befektetői aligha boldogok. Főleg akkor van okuk elégedetlenségre, ha az elmúlt időszak eseményeire tekintenek vissza. A 2000. év ugyanis hiába indult remekül számukra, tavasszal óriási mértékben esett a high-tech-papírok árfolyama, de a részvényeseknek szeptemberben újabb veszteségeket kellett elkönyvelniük.
Összességében a Nasdaq tavaly - a márciusi csúcshoz képest - 3000 milliárd dollárt vesztett értékéből, s ez - mint a Financial Times elemzője megjegyzi - Kína GDP-jének több mint a háromszorosát teszi ki.
Hasonló mértékű csökkenés mutatkozott az informatikai részvények piacán Európában is: a német Neuer Markt 2000 végén - tavalyi legmagasabb pozíciójához képest - 70 százalékkal alacsonyabban állt.
A tőzsdei árfolyamok az elemzők szerint sokáig elszakadtak a technológiai, különösen az internetes cégek valódi értékétől, ám ahogyan ezt Warren Buffett, Amerika egyik leggazdagabb embere - aki nem fektet be informatikai cégekbe - egy alkalommal kijelentette: a társadalom számára az internet csodálatos dolog, a kapitalistáknak viszont valószínűleg nettó veszteséget jelent. (Buffett - aki a Coca-Cola és a Gillette egyik legnagyobb magánrészvényese - 2000-ben csaknem húsz százalékkal fokozta Berkshire Hathaway nevű cégének a részvényárfolyamát, több mint 5,5 milliárd dollárt költve felvásárlásokra, míg a Nasdaq Composite indexe 2000. január és december között több mint negyven százalékot veszített értékéből.)
Az internetes és a távközlési szektor összeomlása teljesen váratlanul következett be, de a befektetők ezután pánikszerűen vonták ki tőkéjüket még olyan társaságokból is, amelyek nem feltétlenül szolgáltak rá effajta retorzióra. Ilyen volt például az internetes portálcég, a Yahoo! Inc., amelynek részvényei egykor 250 dolláron álltak - s ekkor még a Walt Disney Co. médiaóriás megvásárlásán törték a fejüket a vezetői -, aztán 88 százalékos zuhanás következett: év végén csupán 27,9 dolláron álltak a papírok.
Ez azt jelentette, hogy az 1997-es tőzsdei kibocsátáshoz képest (13 dolláros részvényenkénti árfolyamon történt a tőkeemeléses forrásbevonás, azaz az IPO) alig több mint kétszeres volt a befektetők haszna. Jerry Yangnak, a Yahoo első emberének a vagyona például tavaly 11,3 milliárd dollárról 1,26 milliárdra csökkent, miközben a cég piaci kapitalizációja 139 milliárd dollárról 15-re zsugorodott. Pedig a Yahoo az internetes cégek többségéhez képest kedvező mutatókkal rendelkezik, 166 millió felhasználójával, 1,6 milliárd dolláros pozitív cash-flow-val az internet legnyereségesebb vállalkozása volt.
A technológiai szektor legismertebb vesztese természetesen Bill Gates, aki ugyan nem tekinthető kizárólagosan internetes vállalkozónak, de az általa alapított Microsoft részvényárfolyamának zuhanása e szektor gyengülésével, illetve a cég ellen folyó trösztellenes eljárással is magyarázható. Gates Microsoft-részvényekben nyugvó vagyona 1999. december 27. óta 87 milliárd dollárról 32 milliárdra csökkent, ami 64 százalékos visszaesés. Hozzá kell tenni, hogy Gates jelentős pakettet jótékonysági célokból el is adományozott, tehát nem kizárólag az árfolyamesésnek tudható be vagyonának leapadása.
Gatesnél sokkal drasztikusabban élhette meg az internetes befektetők ijedtségét Maszajosi Szon, a japán Softbank alapítója és fő tulajdonosa. 2000. február 18-án még valószínűleg a világ második leggazdagabb embere volt a főleg amerikai és japán webcégekbe invesztáló üzletember vagyona, ám legutóbb 4 milliárdot ért csupán pakettje, ami 94 százalékos visszaesésnek felel meg. A Financial Times a japán vállalkozó nyilatkozatát is felidézi, amelyből látszik, Szon nem adja fel könnyen: „a piac felfelé megy, aztán lefelé. Ezt sohasem lehet tudni, olyan mint az időjárás. De azt azért nem gondolják ugye, hogy ha valaki elhatározza szép időben, hogy golfjátékos lesz, az felhagy ezzel, ha esik az eső?"
Szonhoz képest kevesebbet, de így is 10 milliárd dollárt veszített a tőzsdei értéket tekintve Jeff Bezos, akinek az irányítása alatt áll az e-commerce legnagyobb cége, az Amazon.com Inc. A könyvkiadásról ismertté vált, de időközben kiterebélyesedett vállalkozás tavaly hiába duplázta meg a forgalmát, az internetes befektetők elfordultak cégtől, nemhiába panaszkodott Bezos: nagyszerű üzleti év, de szörnyű tőzsdei esztendő van mögöttünk".
Ha Bezos panaszkodott, akkor Jo Lernout és Pol Hauspie egyenesen siránkozhat. A beszédfelismerésre szakosodott belga Lernout & Hauspie (L&H) N.V. szoftverfejlesztő cég tulajdonosai végignézhették, amint a vállalat árfolyama összeomlik, miután kiderült, hogy - finoman szólva - helytelenül könyvelték el korábbi bevételeiket, s inkább szépítették a bevételi oldalt. Az L&H azóta gyakorlatilag csődbe ment, a CNN szerint egykor 10, a Financial Times szerint 8 milliárd dollárt érő cég jelenleg értéktelen. Posztjáról időközben távozott Hauspie, de valószínűleg Lernout sem tudja magát sokáig tartani a vezetőségben. Az ügy pikantériája, hogy a pénzügyi szabálytalanságokra akkor derült fény, amikor az L&H felvásárolta amerikai vetélytársait, a Dragon Systemst és a Dictaphone Corp.-t, s erre több mint 1 milliárd dollárt költött. A hírnek kezdetben pozitív visszhangja volt, s ekkor szökött fel csillagászati magasságokba a társaság tőzsdei értéke, ám utóbb az amerikai tőzsdehatóság vizsgálódni kezdett, majd a belga hivatalok is nyomozni kezdtek. Ezzel kipukkadt az év egyik legnagyobb technológiai lufija, ami figyelmeztetés lehet a vetélytársaknak is.
Az információtechnológiai szektor luftballonjai ugyanis elsősorban azért durrantak ki oly könnyen, mert a cégek jelentős része nem csupán a profittal maradt adós, hanem az árbevételek sem igazolták a befektetők várakozásait. A Financial Times szerint ugyancsak intő jel, hogy az internetes reklámkiadások az utolsó negyedévben visszaestek az azt megelőző időszakhoz képest.
Szegő Iván Miklós
