Az élelmiszer-ipari cégek agresszív reklámkampányokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet az interneten, ám ennek célja nem a közvetlen b2c-típusú értékesítés, hanem a marketing. A romlandó, nehezen tárolható és továbbítható zöldségek, gyümölcsök, húskészítmények árusítása ugyanis más természetű, mint a repülőjegyeké, a CD-ké vagy a könyveké, a közvetítő kereskedő esetükben sokak szerint aligha mellőzhető. Ezért az élelmezésben utazó vállalkozások inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy az interneten át is felhívják az emberek figyelmét az evés jó oldalaira – idézi az ACNielsen Cyprus a The Wall Street Journalt.
Az iparágban már így igen soványka profitráták alakultak ki. Ha az internetes kereskedelem kedvéért a szállítási hálózat átszervezésével, a kialakult elosztórendszer megváltoztatásával tovább tetéznék a költségeket, az már-már elviselhetetlen lenne. Emellett igen valószínűtlen, hogy a vásárlók feladnák kialakult élelmiszer-vásárlási szokásaikat és a webhelyek között szörfözve minden egyes ételalapanyagot, zöldséget, gyümölcsöt, hús- és pékárut máshonnan szereznének be. Az amerikai Forrester Research Inc. előrejelzése szerint az USA-ban 2004-re az élelmiszerek, háztartási és szépészeti cikkek internetes forgalma 27,1 milliárd dollárra nő az 1999-es 1,1 milliárdról.
A látszólag ellentmondó információk kibékítésére több lehetőség is kínálkozik. Az egyik az, hogy az élelmiszer-kereskedő cégek láthatatlan életmód-tanácsadók módjára viselkednek a hálón, a másik, hogy összefognak a háztartási javak online-kereskedőivel. Az amerikai Campell Soup Co. például naponta e-maileket küld negyedmillió háztartásba, amelyek a cég által fogalmazott alapanyagokból gyorsan elkészíthető ételek receptjeit tartalmazzák. „Arra építünk, hogy az amerikaiak 50-60 százaléka délután 4 órakor még nem tudja, mit is enne szívesen vacsorára” – nyilatkozta a cég szóvivője. A amerikai Kraft Foods Inc. fogyasztói három, a „spájzban” minden bizonnyal megtalálható összetevőből elkészíthető ételek receptjét fogják hamarosan megkapni Palm Pilot nevű kézi komputerükre.
Az élelmiszereket is kínáló webhelyeken keresztül főként a szokatlan, nem mindenütt kapható, elsősorban ajándékként a fogyasztókhoz jutó termékek kereskedelme terelhető az internetre. A hálón elérhetővé válhatnak olyan finomságok, amelyekre esetleg egy másik országban vagy akár egy másik kontinensen lakó rokon látogatásáig kellene várnia a vevőnek. E formának viszont megvan az a kockázata, hogy az online-áruház márkaneve elhalványítja a fogyasztó elméjében korábbi „fűszeresének” jól bevésett nevét.
K. S.
Komócsin Sándor