Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Vészesen fogy a szegedi lézerközpont (ELI - Extreme Light Infrastructure) pályázatának benyújtására rendelkezésre álló idő. Veszélyben van az ELI-projekt?- Jelenleg kormányzati szinten zajlik a projekt mérlegelése. Olyan információt sehonnan nem kaptam, hogy lenne szándék a projekt leállításra, de a következő egy-két hónapban valóban meg kell hozni a döntést. Amennyiben a kormány zöld utat ad a pályázatnak és erről kormánydöntés születik, akkor a projekt megvalósítható. Ha azonban a kormány úgy dönt, hogy nem támogatja a projektet, akkor nemzetközi partnereinknek okozunk hatalmas károkat, arról nem is beszélve, hogy a szegedi ELI-projekt mögött kiterjedt nemzetközi kötelezettségvállalások állnak.- Milyen következményei lehetnek egy kedvezőtlen kormányzati döntésnek, illetve annak, ha a Brüsszelnek benyújtandó pályázattal elcsúszik Magyarország?- A bukás elsősorban presztízsveszteséget jelent. A lézerközpont helyszínére 2008-ban pályáztunk, majd 2009-ben megszületett a döntés, hogy Magyarország Csehországgal és Romániával közösen, egy e célra létrehozott nemzetközi konzorcium keretében építi fel az infrastruktúrát. A projektben részt vevő három ország egy közös memorandumban később megerősítette elkötelezettségét az ELI megépítésére, majd megkezdődött a részletes megvalósítás keretfeltételeinek rögzítése. A projekt mögött már most is ötéves tervezőmunka áll. - Pénzügyi szempontból mekkora bukást jelentene, ha elúszik az ELI?- A finanszírozást a strukturális alapok terhére tervezték. Magyarország 245 millió eurót kíván felhasználni a szegedi központ felépítésére, így Brüsszelnek - mint minden ötvenmillió eurót meghaladó projektet - a magyar pályázatot is engedélyeznie kell. Az idő emiatt sürget, hiszen Csehország már a nyár elején beadta pályázatát, de előrehaladott fázisban van a román pályamű is, amelyet heteken belül benyújthatnak Brüsszelben.- Mekkora átfutási idővel kell számolni az uniós pályá-zatnál?- Ez nagyjából négy hónapos időszakot jelent: ha rövid időn belül megkezdjük a pályázat előkészítését, akkor azt márciusban már benyújthatjuk Brüsszelben, ez az ütemezés ugyan szoros, de reális esélyt adna a projekt megvalósítására. Fontos megjegyezni azonban, hogy a brüsszeli döntés mögött komoly hátszél van, a lézerközpont ugyanis az eddigi legnagyobb olyan innovációs beruházás az EU-ban, amelyet strukturális alapokból finanszíroznak és ráadásul új tagországokban valósítanak meg. Emellett a beruházás azzal, az Innovatív Unió programban is körvonalazott céllal is egybecseng, amely jelentősen bővítené a strukturális alapok forrásainak felhasználásban a k+f támogatását.- Sikeres pályázat és megvalósítás esetén az ELI milyen mértékben járulhat hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez?- Nem egy tudományos gigajátékszerről van szó, az ELI-nek rendkívül komoly gazdaságfejlesztési hatása van. A kormányzati mérlegelés fő sarokpontja az, hogy azt a több mint hatvanmilliárd forintos forrást, amelyről szó van, el lehet-e hatékonyabban is költeni a gazdaság fejlesztésére. A lézerközpont tervezése azonban már a kezdetektől figyelembe veszi a benne rejlő hatalmas gazdaságfejlesztési potenciált. Szegeden az ELI körül egy hatvanhektáros science parkot tervezünk, ahol nem csupán a lézeres iparhoz kapcsolódó cégek jelennek majd meg, hanem egy sereg innovatív kis- és középvállalkozás.- Persze a beruházásnak kiterjedt nemzetközi aspektusai is vannak...- Az ELI regionális szinten is komoly fejlődést indíthat el, a projekt tudományos kiterjedése jóval nagyobb, mint az a tíz hektár, amelyen a lézerközpont helyet kap. A Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi karának szakértői számításokat végeztek, melyek szerint az ELI 625 millió eurós extra jövedelmet generál majd a régióban, vagyis legalább megduplázza a befektetett összeget. A fotonika, amelyhez az ELI is kapcsolódik, globális viszonylatban évi 270 milliárd eurós piacot jelent már most, ráadásul az EU ezt a tudományterületet a high-tech szektor egyik húzóágazataként tartja számon. Bár e szektorban is jelen vannak a multinacionális szereplők, de a fotonika egyes részterületein komoly szerephez juthatnak a speciális tudású kkv-k. E cégek helyzetbe hozásával Magyarország úgy tudna egy csúcstechnológiai iparág szereplője lenne, hogy közben nem kell gigantikus méretű beruházásokat megvalósítania.- A kkv-szektor innovációs versenyképességének erősítése pedig az Innovatív Unió egyik vezérelve is.- A kkv-fejlesztésnek eleve szüksége van egy olyan vezérfonalra, amely stratégiává fogja össze a könnyen elaprózódó támogatásokat. Enélkül nem lehet valódi szektorfejlesztésről beszélni, egy-egy rövid távú, a túlélést segítő akció csak látszattevékenység lehet. Az EU-ban most minden korábbinál határozottabban jelent meg az innováció mint a kkv-fejlesztés útja. - A magyar kormány eddig érdemben nem reagált a kezdeményezésre.- Ilyen reakciókról a szakmabeliek sem tudnak, az irány azonban egyértelműen látható. Az uniós javaslatcsomagnak már a címe is sokat elárul: váltsuk az ötleteket munkahelyekké, fenntartható fejlődéssé szociális haladássá. E célhoz pedig az innováción keresztül vezet az út. Irreális azt feltételezni, hogy Magyarországon akár 2020-ra is elérhetjük a háromszázalékos GDP-arányos k+f+i ráfordítást. A lényeg nem egy távoli, esetleg túl ambiciózus cél kitűzése, hanem a fejlődés, annak az üteme és folytonossága. Magyarország számára sokkal életszerűbb lehet egy olyan célkitűzés, hogy az innovációs ráfordítást évente minimum tíz százalékponttal növeljük. Meg kell említenem egy nemrégiben készült, Egy nem innovatív Európa költségei címet viselő tanulmányt is: a közgazdaságtan a recessziós időszakok egyik legjobb "orvosságaként" az innováció központi támogatását említi. A vállalatok a recesszióban hajlamosak innovációs célú kiadásaikat csökkenteni, így azok ciklikusan haladnak a recesszióval, és tovább mélyítik azt. A recessziók kezelésének egyik eszköze az anticiklikus támogatás, azaz amikor a recesszió alatt éppen növelik az innovációs ráfordításokat. - A magyarországi kkv-szektor innovációs versenyképességének javítására milyen javaslatai vannak a szakmának?- A k+f és innovációs szakma nem kíván önálló stratégiával előállni, ennek kidolgozása, a peremfeltételek meghatározása állami feladatkörbe tartozik. Azonban magyarországi szakértőink számtalan kérdésben gyakorlati tapasztalatokon nyugvó, racionális szakmai véleményt tudnak alkotni. Fontos szempont, hogy tanuljunk a múltbéli hibákból, ezekbe ne fussunk bele újra. Néhány évvel ezelőtt például volt olyan kezdeményezés, hogy - a gazdaságfejlesztési programok mintájára - az innovációs szektorban is közvetlen gazdasági növekedési mutatók vállalásához kötötték volna a támogatást. Ilyen elven viszont a bankok működnek, az innovációs pályázatoknak sokkal inkább a kockázatitőke-mozgások elvei szerint kell működniük. Különösen igaz ez, ha egy innováció kezdeti szakaszáról beszélünk, amikor még a kockázati tőke sem állt be egy kezdeményezés mögé: ekkor az állam meghatározó lendületet tud adni egy projektnek. Ha az ehhez hasonló megközelítéseket stratégiai jelentőségűnek ítéljük, akkor persze az innovációs szakmának is vannak stratégiai tanácsai.- Ismereteik szerint hogyan jelenik meg az Innovatív Unió program a magyar kormányzati szinten?- Az innovációs szakma várja, hogy a kormány bemutassa egy működőképes rendszer sémáját. Erről, vagy akár a majdani részletek kidolgozásáról egyelőre nincsenek értesüléseink, ilyen jelzéseket nem kapott a szakma. A magyar k+f szféra ugyanakkor nyitott a kommunikációra. - És a friss forrásokra is: az NKTH február közepe óta nem bírált el új pályázati beadványt, a MAG Zrt.-nél pedig többmilliárdos, már megítélt pénzek várnak kifizetésre...- Az utóbbi hónapokban egyes kifizetések megindultak az innovációs alap terhére, arról azonban nem tud a MISZ sem, hogy átfogó döntés született volna ebben a kérdésben, ilyet hivatalosan mindeddig nem jelentett be a kormány. Az is igaz, hogy az EU-s források kifizetésében korábban sem volt ekkora bénultság: a kifizetések elsősorban az innovációs alap zárolása miatt álltak le. - Világszerte még mindig olyan jó híre van a "magyar agynak", mint régen?- Magyarországon nemcsak, hogy a szürkeállomány van rendben, hanem az MTA ilyen irányú vizsgálatának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a magyar tudományos rendszer produktivitása duplája a magyar gazdaság produktivitásának, ami még nemzetközileg is figyelemre méltó. Emellett ráadásul vannak olyan magyarországi cégek, amelyek nemzetközi, globális viszonylatban is meglepő helyeken bukkannak fel, az Innovációs nagydíjjal kitüntetett cégekben pedig évente több tíz milliárdos többletbevételt hoz az innováció. Az elmúlt években például egy multinacionális nagyvállalat magyar mérnökei egy hazai üzemben a világ legjobb, high-tech porszívóját fejlesztették ki. De számtalan ehhez hasonló példát említhetnék. Ezt az adottságot kár lenne a támogatási rendszer kifacsarásával elpocsékolni.
