Az emberi civilizáció tevékenysége során Földünkön rohamosan csökkennek a természetes élőhelyek, ez különösen igaz Európára. Az egyre gyorsabb tempóban pusztuló természeti környezet megóvása érdekében egyre nagyobb jelentőséget kapnak a nemzeti parkok és azok szakszerű működése, működtetése, innovatív fejlesztési irányai. Ezen védett területek a természettől egyre távolabb került civilizált ember szellemi és testi kikapcsolódását éppúgy szolgálják, mint a biológiai ismeretszerzést, oktatást és tudományos kutatást. A legveszélyeztetettebb élőhelytípusok kétségkívül a vizes élőhelyek, ezért manapság mindenhol ezekre irányul a legnagyobb figyelem. Nemcsak azért, mert a víz egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik, hanem azért is, mert a vizes területek az élőhelyi, faji és genetikai sokféleség legnagyobb tárházának számítanak mindenütt a világon: egyedi élőlénytársulásoknak adnak helyet, sokszínű növény- és állatvilágot tartanak el. A vizes élőhelyek biodiverzitása a legnagyobb a világon, ezért ezeknek az ökoszisztémáknak a megóvása közös feladata az emberiségnek.
Mindezen összefüggéseket felismerve 2001-ben kezdte meg a természeti értékek védelmét Babatvölgyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara. Ezen táji és természeti örökség védelmében kifejtett tevékenység legfontosabb állomásához 2009-ben érkezett el, mikor is az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjában (KMOP) megjelent pályázati lehetőség által biztosított lehetőséget megragadva, nyertes pályázatot készítettünk Babatvölgy természeti értékeinek védelme címmel.
Babatvölgy Gödöllőtől 3 km-re Aszód irányában, a Gödöllői-dombságon belül a Rákos-patak és a Galga-völgy közötti eróziós völgyekkel tagolt dombvonulaton, az Aranyos-patak völgyében helyezkedik el. Körbe erdők és gyepek határolják, amelyek természetes határokként szigetelik el a mindennapok zajától. Összességében a terület mintegy 100-100 hektár legelővel, 11 mesterségesen duzzasztott tóval rendelkezik, melyek többsége NATURA 2000, illetve tájvédelmi körzet. Ezen okból Babatvölgy érintetlensége, természethez közelisége biztosított, így az elmúlt évek tudatos fejlesztése következtében közkedvelt környezethez közeli állapotokat bemutató területté vált, ami egyszerre segíti a természetvédelemi oktatást, kutatást, illetve a rekreáció lehetőségét is. A terület fekvéséből, illetve a folyamatosan növekvő agglomerációs növekedésből fakadóan úgy gondoljuk, hogy Babatvölgynek válaszokat kell adni a fenntartható társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerek működésére, jövőbeni innovatív szerepének lehetőségére. Mindezeket figyelembe véve ezen fejlesztési projekt egy olyan hosszú távú tudatos szemléletváltozást generál, amelynek társadalmi és környezeti igényei vitathatatlanok. Mivel a Szent István Egyetemen az oktatás teljes vertikuma megtalálható - amelyen belül a környezeti nevelés egyre inkább előtérbe kerül -, így elengedhetetlenné vált egy hosszú távú környezettudatos oktatási és nevelési stratégia megalkotása, amelyben a projekten belül az alábbi elemek kaptak prioritást:
- Babatvölgyi tavak rekonstrukciója: A 11 meglévő halastó természetvédelmi célú felújítása, a megroncsolódott tavak, lápok helyreállítása, vizes helyek rekonstrukciója, illetve a természet közeli állapot elérését szolgáló védőművek, műszaki létesítmények, vízháztartást szolgáló műtárgyak (gátrendszer), infrastruktúrák, vízkormányzó művek, árkok kiépítése.
- A babavölgyi természetvédelmi terület békaátjáróinak kiépítése: A projektelem megvalósulásával a védett természeti területeket összekötő, a fajok migrációját elősegítő, úgynevezett mikro-ökológiai folyosók fogják elősegíteni a kétéltű fajok szabad mozgását, ezzel biztosítva a különböző élőhelyek konnektivitását.
- A Babatvölgyben található romos épületek bontása, a terület renaturalizálása: A projektelem megvalósulásával a természetes élőhely bővülése, a területen élő fauna szabad mozgása valósulhat meg.
- Védő erdősáv kialakítása, cserjésítés: A fokozottan védett NATURA 2000 terület élőhelyének szerkezeti átalakításával, javításával, az invazív fajok eltávolításával és őshonos fajokból álló növénytársulások telepítésével növekszik a területen élő védett madarak költőhelye, illetve bővül a hüllők élettere.
Jelen projektelemek megvalósulása egy innovatív inter- és multidiszciplináris tudományos hátteret igényel, amelyben megmutatkozik mind a gazdasági, mind a társadalmi és környezeti dimenzió is, így a célul kitűzött innovatív környezeti fejlődés alapjai is megteremtődnek.
