Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a szélessávú hálózatokon bonyolított napi teendőinket lineárisan egymás után helyezzük, akár az is kiderülhet, hogy egyetlen nap alatt 48 órányi munkát végeztünk el - legalábbis ezt állítják az Ericsson jövőkutató részlegénél, ahol a szakemberek azt vizsgálják, milyen szolgáltatásokra, technológiára lehet majd szükségük a felhasználóknak 2020-ban. Egyvalamire biztosan: a jelenleg elterjedt és átlagosnak mondható sávszélesség többszörösére.
Ez a paradicsominak tűnő állapot sokak számára már most is elérhető. Több európai kormány is zászlajára tűzte ugyanis a szélessávú hálózatok fejlesztését: Franciaországban a költségvetés támogatásával indult meg a hálózatépítés, a svédországi tervek pedig a skandináv államokban nagy hagyományokkal bíró kezdeményezések közül is kiemelkednek. A svéd kormány ugyanis 2015-ig az ország lakosságának legalább felét vinné fel a 100 megabit (Mb) sebességű hálózatokra - vázolta a fejlődés nemzetközi trendjeit Bordás Csaba, az Ericsson Magyarország műszaki igazgatója. Hasonló kezdeményezések a kelet-közép-európai térségben is születtek: Szlovákiában például az Orange és a Slovak Telecom is indított optikai programot. A fejlődés élharcosai főként a regionálisan komoly erőt képviselő kábelszolgáltatók, erre pedig Magyarországon is lehet példát találni: a UPC Magyarország tavaly júliusban tette elérhetővé több mint 120 Mb-es internet-hozzáférését, a Magyar Telekom a kábelhálózat mellett nagyszabású fiber-to-the-home (ftth) hálózatfejlesztésbe is kezdett, jelenleg mintegy 200 ezer háztartás számára kínál nagy sávszélességű kapcsolatot.
A nemzetközi piacokon ugyanakkor nem csak a távközlési vagy kábelszolgáltatók gondozzák a fejlesztéseket: a regionális vagy éppen helyhatósági kezdeményezések mellett a közműszolgáltatók is egyre gyakrabban vesznek részt az optikai hálózatok kiépítésében.
A prózai okok mellett - ha a közműcég infrastruktúrájával már eleve eléri az ügyfelet, ráadásul mint szolgáltató is kapcsolatban áll vele, akkor miért ne adhatna még egy szolgáltatást - szakmai érvek is felsorakoztathatók amellett, hogy Párizsban miért éppen a csatornarendszerben építik a következő évtizedek szélessávú hálózatát. Az optikai rendszerek minden korábbinál ellenállóbbak a külső behatásokkal szemben - mondta a Napi kérdésére Bordás. Az üvegszálas technológia ugyanis érzéketlen a külső elektromos hatásokra, de még a nagy nyomásra is, ami például a gázszolgáltatók esetében növelheti az adatátviteli szolgáltatások vonzerejét, új piaci területként.
Szakértők szerint az optikai hálózatok nem csupán vonzóak, de egyértelműen a jövő útját jelentik. A világon már mintegy 32 millió előfizető vesz igénybe nagy sávszélességű szolgáltatást úgynevezett ftth-n keresztül, s ez a szám az egy évvel korábbi 20 millióhoz képest több mint 30 százalékos növekedést jelez - mondta az Ericsson szakértője. A legdinamikusabb fejlődést Skandinávia mellett Délkelet-Ázsia és Kína produkálta.
Az ultragyors hálózatok régiónként változó terjedésében bürokratikus okok is közrejátszanak. A hálózat kiépítése és az eszközök telepítése kimondottan alacsony költségszintet jelent: az optikai szálak - a drágább rézzel szemben - a természetben nagy mennyiségben és bárhol fellelhető szilíciumból készülnek. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyes beruházásokban érintett helyhatóságok, önkormányzatok többnyire olyan feltételrendszert támasztanak, amelyek nélkül az egy beruházás költségeinek mindegy kétharmadát kitevő hálózatépítési munkák jóval kevesebbe kerülhetnének. Ezen kívül marketingoldalon sem ártana néhány változás a beruházási költségek csökkentése céljából, ami az előfizetők tömegei számára rövid időn belül elérhetővé tenné az optikai hálózat nyújtotta lehetőségeket. A szolgáltatók eleinte a teljes hálózatmodernizáció helyett - a hagyományos megközelítéshez ragaszkodva - az optikai előfizetésekkel is a prémium ügyfeleket célozzák meg.
Márpedig a sokak számára ma még elképzelhetetlenül gyors internetkapcsolat mindenkinek az érdeke, a technológia ugyanis a szálanként és másodpercenként elméletileg átvihető több mint három terabit adatmennyiséggel szinte korlátlan átviteli kapacitásokat jelent. Az optikai hálózatban nem csupán a sávszélesség nő meg, hanem az internetprotocol (ip)-hozzáférés minősége is javul, ez pedig nem jelent mást, mint azt a késleltetést, amellyel a csomagok megfordulnak a hálózatban. Az új generációs hálózatok már olyan szolgáltatásokat is ip-alapokra terelhetnek, amelyek nagyon pontos és azonnali szinkronizálást igényelnek - a mobilhálózati aggregációként és gerincként is alkalmazható optikai megoldásoktól kezdve az energetikai rendszerek vezérléséig.
A privát felhasználók pedig előbb-utóbb a szórakoztatás "szélessávú paradicsomában" érezhetik majd magukat. A nagy felbontású (hd) tévészolgáltatások - fejlesztői szempontból - már lezárt ügynek tekinthetők, igaz, a szolgáltatók még alig vannak túl a technológia bevezetésének első fázisán. A fejlődés egyik csúcspontját pedig a holografikus technológián alapuló, valóságos 3d televíziószolgáltatás jelentheti majd.
