Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pozitív mérleggel zárta az elmúlt esztendőt a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a 2008-as négymillió forint mínusz után - mondta a 2009-es eredményekről Monszpart Zsolt általános elnökhelyettes a szövetség február végi közgyűlésén. Bár a hivatalos 2009-es mérleg és pénzügyi beszámoló csak április végére készül el, az előzetes adatok szerint a MISZ 95,9 millió forintos tavalyi bevétele 12,9 millióval haladta meg a kiadásokat. A szövetség alaptevékenységéből tavaly 70,2 millió forint bevétel származott, ebből 26,3 millió forintot a tagdíjbefizetések tettek ki. Vállalkozási tevékenységből 2009-ben összesen 25,6 millió forint bevételre tett szert a szövetség, ennek zöme - mintegy húszmillió forint - a Tudományos, Hasznos, Emberi (THE) című tudománynépszerűsítő program reklámbevételeiből származott. (Igaz, ez utóbbi összegből 11 millió forint előlegként már 2008-ban megérkezett a szövetség számlájára, amit még abban az évben fel is használtak.)
A múlt év kiemelkedő fejleménye, hogy megindult a k+f szektor és a kormányzat közötti párbeszéd - jelentette ki az elnökhelyettes. A szervezet 29 alkalommal küldte meg írásos szakmai véleményét a kabinetnek, azt pedig egyértelműen a MISZ kommunikációs nyomásának eredményeként értékelte, hogy az előzetes kormányzati tervekkel szemben az állam megtartotta korábbi befizetési kötelezettségét az Innovációs Alapba, így a központi költségvetésből húszmilliárd forint kerülhet 2010-ben oda. Ennek ellenére az utóbbi években az állam nem teljesítette mindig maradéktalanul befizetési kötelezettségét, az évente "zárolt", nagyjából tízmilliárd forint körüli összeg mára megközelíti az 54 milliárd forintot. Az államnak más téren is van pótolnivalója: az OECD szerint ugyanis a magyarországi k+f tevékenység intenzitása nemzetközi összehasonlításban igencsak alacsony, a tagországok közül pedig Magyarország járult hozzá legkisebb mértékben a természettudományos képzéshez - idézte a nemzetközi szervezet jelentésének megállapításait Monszpart.
Túlzottak a magyarországi gyógyszeripar adóterhei - állapította meg Bogsch Erik, a Richter Nyrt. vezérigazgatója. A cég valamennyi regionális gyógyszeripari szereplőnél többet áldoz k+f-re: a magyarországi társaság tavaly 23 milliárd forintot költött ilyen célra. Bogsch szerint a szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője. A gyógyszeripari társaságokat terhelő magyarországi adószint azonban nem kedvez ennek. (A Richter tavaly összesen 24,6 milliárd forint adót fizetett.) A társaság tavaly kétmilliárd forintot fizetett be gyógyszeripari különadó címén, az adónem bevezetése óta e címen hétmilliárdot is meghaladó összeget róttak le a költségvetésnek - mondta a vezérigazgató, aki a versenyképességet javító lépésnek tartaná a különadó eltörlését.
A k+f szektor magyarországi ráfordításai tavaly elérték a 266,5 milliárd forintot, amihez a vállalkozói szféra mintegy 140 milliárd forinttal járult hozzá. Ezen belül a gyógyszeripari cégek 46,4 milliárdot költöttek k+f-re, aminek nagyjából felét a Richter ráfordításai adták. A tavalyi árbevétel 11,3 százalékára rúgó összeg régiós szinten is a legmagasabb volt az iparágon belül. A vezérigazgató szorgalmazta a k+f vállalkozások és a felsőoktatási intézmények kapcsolatainak elmélyítését: a Richter jelenleg nyolc egyetemmel és négy akadémiai kutatóintézettel áll együttműködésben, a társaságnak összesen 67 ilyen szerződése van. A gyógyszergyártó 153 élő magyar és 1470 külföldi szabadalom, valamint négyezer védjegy birtokosa.
