Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az intelligens menetdinamikai szabályozó rendszer elterjedésének eleinte a relatíve magas költségek szabtak gátat, jelenleg a teherautók öt-hét százaléka van felszerelve ilyen rendszerrel - mondta lapunknak a rendszer fejlesztését a kilencvenes évek eleje óta gondozó Palkovics László. A Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója, akinek munkásságát Gábor Dénes-díjjal ismerték el, hozzátette: az ilyen menetdinamikai szabályozó megoldások alkalmazása a személyautók esetében nem is kérdéses, hiszen a biztonság ebben a kategóriában elsődleges szempont. Ugyanakkor a halálos kimenetelű balesetek bekövetkezésének esélye mintegy 60 százalékkal csökkenthető a haszongépjárműveknél is, ahol a pénzkereset a legfontosabb, ezért nem mellékes szempont, hogy az egyes járműveket a rendszer beépítése nagyjából két-háromezer euróval megdrágítja. Palkovics szerint a gyártók ugyan azonnal felismerték a fejlesztés jelentőségét, de a végfelhasználók, vagyis a haszonjárművek vásárlói és üzemeltetői a költségek alacsonyan tartása érdekében mindeddig igyekeztek megspórolni az intelligens rendszer árát. Az EU azonban 2012-től már kötelezővé teszi a rendszer alkalmazását az új haszongépjárművekben.
A menetdinamikai szabályozó rendszer működésének lényege, hogy a haszonjárművek intelligens fedélzeti szoftvere az útviszonyokhoz és a legkülönbözőbb haladási paraméterekhez igazodva képes a jármű kerekeit egymástól függetlenül a szükséges mértékben fékezni. A rendszer ezzel egy időben azonban - a jármű stabilitása érdekében - a kormánynál is képes beavatkozni: egy elektromotor segítségével a fedélzeti szoftver korrigálhatja a vezetői döntést és külső beavatkozás nélkül képes a megfelelő irányba kormányozni a járművet. A hagyományos fékrendszerek mechanikailag alkalmasak a szabályozásra, az intelligens szabályozáshoz pedig "csupán" néhány speciális érzékelőre és az irányító szoftverre van szükség - mondta a Knorr-Bremse fejlesztési igazgatója.
A rendszer fejlesztése még a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdődött 1992-ben, azonban később az ipar is felismerte a rendszer lehetőségeit és felkarolta a projektet. A mérnöki munka végső célja nem csupán a fejlesztés, hanem az, hogy a fejlesztésből termék legyen, amit aztán el is kell adni, a rendszer pedig javíthatja a vásárlók, felhasználók életminőségét - összegezte az intelligens fékrendszer bevezetésének fejlesztői tanulságát Palkovics.
