- Milyen okokból döntöttek úgy, hogy életre hívják a klasztert?
- A klasztert létrehozó tagok évtizedes tapasztalata azt mutatta, hogy a kisméretű vállalkozások nehezen tudnak forrásokhoz jutni, hiszen nem érik el a kereskedelmi bankok által megkövetelt méretet, vagy nem elég felkészültek a kockázatitőke-bevonásra, illetve nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, fedezetként szolgáló eszközökkel vagy ingatlanokkal. Az indulásukat különböző pályázatokon pedig az ott megkövetelt önrész hiánya gátolja meg. A klasztert létrehozó tanácsadó cégek, oktatási szervezetek és ügyvédi irodák ebből a helyzetből kiindulva gondolták, hogy létjogosultsága lenne Magyarországon egy, ezen problémát áthidalni hivatott szervezetnek. Fő célunk, hogy összekapcsoljuk az általunk ismert, innovatív kisvállalkozókat és azokat a magánszemélyeket, illetve intézményi befektetőket, akik megfelelő tőkével rendelkeznek. Elsősorban ott ésszerű a kockázati tőke bevonása, ahol nagy a növekedési perspektíva - ilyen a megújuló energia és környezetvédelem, információtechnológia, biotechnológia.
- Milyen eredményeket értek el a megalakulás óta?
- A 2008. augusztusi indulás óta az első mérföldkövet az jelentette, amikor év elején hozzájutottunk a működéshez és fejlesztéshez szükséges pénzeszközök egy részéhez pályázati forrásból. Az idén ősszel zárult időszakban kialakítottuk a klaszter stratégiáját, felmértük hr-igényét, piackutatást végeztünk, közös arculatot és folyamattámogató rendszert alakítottunk ki. Klubokat, beszélgetéseket szerveztünk, hogy a tagok jobban megismerjék egymást és közösen alakítsuk ki szolgáltatásainkat.
- Milyen stratégiát követnek a jövőben?
- A klaszter hosszú távú stratégiájáról két vélemény él a tagságon belül. Az egyik szerint csak a kockázatitőke-finanszírozás piacán van helyünk és főként a tőkét kereső cégek és a befektetők egymásra találásában kell segédkeznünk. A másik nézőpont viszont azt mondja, hogy a szolgáltatási spektrumot bővíteni kell, finanszírozást közvetítő, elősegítő tevékenységgel, amelyhez a tagság bővítésére is szükség van. Ide tartozik a hitelezés, faktoring, garancianyújtás, pályázatírás, tőzsdei megjelenés témaköre. Abban viszont nagy az egyetértés, hogy egy tapasztalatlan kisvállalkozás nem alkalmas azonnal a kockázati tőke vagy a bankhitel fogadására. Először meg kell tanítanunk üzleti tervezésre, stratégiakészítésre, a pénzügyi kultúrára és a befektetőkkel folytatandó tárgyalásra. Ennek érdekében előadás-sorozatokat, üzleti klubokat és tréningeket szervezünk, amelyeken az adott témában neves előadókkal találkozhatnak a vállalkozások. A stratégiánkat érintő fontos kérdés az együttműködés is más klaszterekkel. Első lépésként a Mobilitás és Multimédia Klaszterrel közös üzletiangyal-klubot szervezünk, amelyen az információtechnológia területén működő kisvállalkozások mutatkozhatnak be a potenciális tőkebefektetőknek. Emellett a kecskeméti Mercedes-gyár környezetében létrejövő klaszterekkel való együttműködésre is sor kerülhet a jövőben.
- Milyen tervekkel készülnek a jövő évre?
- A klaszter fejlődésének harmadik szakaszában már a szakmai munkáé a terep, 2010 első negyedévében az üzletiangyal-klubot készítjük elő és véglegesítjük közös szolgáltatási kínálatunkat. A készülő marketingstratégiánk alapján összehangolt kommunikációt kezdünk. Hamarosan készenállunk arra, hogy fogadni tudjuk az első kisvállalati ügyfeleinket, emellett feladatunk a klasztert támogató pályázat sikeres lezárása is. Jövőre a klaszterfejlődés második, úgynevezett fejlődő szakaszába léphetünk, emellett a tagok elszántak abban is, hogy egyéb közös projekteket indítsunk el.
