Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy éven belül elkészülhet a Faraday LH Kutató és Fejlesztő Kft. forradalmian új hajtóművének prototípusa, amely elsősorban az űrtechnikában jelenthet a jelenleg alkalmazott berendezéseknél jóval hatékonyabb és biztonságosabb megoldást különböző eszközök mozgó alkatrész nélküli meghajtására. Az elektromágneses hajtómű fejlesztésével már a nyolcvanas években kezdett foglalkozni a kft. alapító-tulajdonosa, Szentesi János. Az újszerű energiaátalakító technológia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészeket és hajtóanyag nélkül is hatékonyan és biztonságosan működik. Az elektromágneses hajtómű fajlagos jellemzői alapján az űreszközök - például űrszondák és műholdak - hajtási hatásfokának növelésével egyidejűleg a meghibásodás veszélye csökkenthető - mondta a Napinak a feltaláló.
Az ion- és plazmahajtóművek fejlesztése mára általánossá vált a nemzetközi gyakorlatban, de a több évtizedes kutatómunka eredményeként sem mutatkozik komolyabb lehetőség a tolóerő mértékének növelésére. A Szentesi János találmányán alapuló hajtómű az ismert ion- és plazmahajtóművekhez viszonyítva nagyságrenddel nagyobb tolóerő kifejtésére képes. A feltaláló szerint a tolóerő ilyen mértékű növelése révén például az elhanyagolhatóan alacsony közegellenállású világűrben rövidebb idő alatt nagyobb hatótávolság érhető el. Alkalmazása elsősorban űrszondák vontatása és műholdak gyors pályamódosítása esetében látszik kivitelezhetőnek és gazdaságosnak. Az elektromágneses hajtómű "üzemanyaga", a napenergiából nyert elektromos energia szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a bolygóközi térben. A technológia földi körülmények közötti alkalmazása ultrakönnyű repülőgépek hajtóműveként polgári és katonai célokra egyaránt elképzelhető - állítja a kutató.
A műholdak és űrszondák, valamint a pilóta nélküli repülőgépek vontatását biztosító berendezés megalkotása mellett a kutatási projekt további célja az elektromágneses hajtómű mérési vizsgálata, egybeépítése az ultrakönnyű repülőgéppel és földi körülmények közötti tesztelése, a kapcsolódó műszaki-gazdasági elemzések elvégzése, valamint a termék gyártásának és piaci bevezetésének előkészítése. A műszaki megoldás hátránya mindössze annyi, hogy az elektromágneses hajtómű folyamatos működéséhez villamos energia szükséges. Az atmoszférai alkalmazás lehetőségeit nagyban korlátozza az a tény, hogy az ismert energiatárolók fajlagos tárolókapacitása meglehetősen szerény, ezáltal rövidek lesznek a hatótávolságok.
Szentesi, aki az elmúlt húsz esztendőben ideje jelentős részét az elektromosság és mágnesesség közötti kapcsolatok feltárására fordította, időközben számos újdonságnak számító fizikai összefüggést és új energiaátalakító technológiai alapokat fektetett le. A Faraday LH Kutatás-fejlesztési Kft.-t e találmányok és felfedezések gyakorlati megvalósítása érdekében alapította meg 2005-ben. Az elektromos hajtóművek fejlesztése és hatékonyabbá tétele kiemelkedően fontos az űrtechnikában, segítségével ugyanis nagymértékben növelhető a biztonság és a kutatások is felgyorsíthatók. A tisztán elektromos erőforrásra alapozott energiaátalakító technológia kifejlesztése és piaci bevetése lehetővé tenné az olcsó és biztonságos utazást nagy távolságokra a különböző műszerek és emberek számára is.
Az új hajtásmódban rejlő lehetőségek időközben felkeltették az Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA egy korábbi tanácsadójának érdeklődését is, aki december elején Magyarországra látogatott, hogy személyesen is megvizsgálja a fejlesztés és a Faraday LH Kft. projektjének részleteit. A Szentesi-féle energiaátalakító rendszer vizsgálata, valamint a projektben részt vevő pénzügyi és intézményi támogatókkal szervezett találkozók után Shaun W. Tinoco a Napinak megerősítette: az űrtechnológiában szerzett tapasztalatai alapján reális esélye van, hogy az elektromágneses hajtómű koncepciója valóban komoly technológiai áttörést jelenthet a fedélzeti rendszerek vontatásánál. Az új hajtásrendszer lehetséges hasznosítási és konkrét alkalmazási területeiről egyelőre mind Tinoco, mind Szentesi szűkszavúan nyilatkozott lapunknak. A NASA houstoni központjának is dolgozó szakember, aki az elmúlt évtizedekben számos űrtechnológiai vívmány és fejlesztés piacra vitelét segítette, azt mondta: a magyar találmány nem csupán az űrtechnológiában jelenthet újdonságot, hanem széles körben elterjedhet és szinte valamennyi, a Föld körüli térségben alkalmazott fedélzeti rendszer elektromos meghajtására alkalmas lehet. Tinoco szerint a technológia rendkívül hatékonyan alkalmazható a tengerjárók és tengeralattjárók meghajtására is.
