Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetése miatt a Magyar Innovációs Szövetség már az idén áprilisban hangot adott aggodalmának. A szövetség szerint ugyanis a lépés azt az elfogadhatatlan üzenetet közvetíti, hogy az új kormány munkájában az innováció szerepe leértékelődik, stratégiai prioritása elvész, miközben elengedhetetlen lenne az innováció képviseletének biztosítása a kormányzat szintjén. Ennek hiánya óriási visszalépést jelent nemcsak nemzetközi összehasonlításban, hanem az elmúlt időszak hazai tendenciáival szemben is, és következménye az innováció háttérbe szorulása lesz - fogalmazott közleményében a szervezet.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a kormányzat részéről a mai napig nem kommunikálták megfelelően a lépést: egyelőre semmilyen információ nincs arról, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetésén túl.
A szervezet mindazonáltal illendőnek tartotta volna azt is, ha a kérdésben kikérik álláspontjukat, mint ahogy az az elmúlt években általában megtörtént. Szabó elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány előtt ne legyen közvetlenül képviselve a kutatás-fejlesztés.
Az innovációs szövetség garanciát szeretne arra is, hogy folytatódnak az utóbbi időben megindult kedvező változások. Szabó Gábor szerint ugyanis tavaly augusztus óta gördülékenyebbé vált a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)működése, a pályázati kifizetések pedig kimutathatóan felgyorsultak.
A szövetség elnöke rámutatott: az OECD tavalyi országtanulmánya is megerősíti, amit a MISZ már régóta hangsúlyoz, jelesül azt, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztési rendszer egyik legnagyobb problémája az állandóság hiánya. Az átszervezéseket ezért úgy kellene végrehajtani, hogy egyúttal ezt a problémát is kezeljék. A szövetség elvárja az innováció ügyének kormányzati szintű reprezentációját, mint azt Szabó kijelentette: beosztástól és titulustól függetlenül szükség van egy olyan személyre, aki biztosíthatja, hogy bizonyos ügyek valóban a kormány elé kerüljenek. Meg kell teremteni a MAG Zrt. által kezelt unió források, valamint az NKTH-hoz tartozó innovációs alap forrásainak összehangolását is, aminek szükségességét egyébként tanulmányában az OECD is felvetette. Az összehangolás már csak azért is fontos, mert a magyarországi innovációs rendszer meglehetősen szétdarabolt, a helyzetet pedig csak tovább rontja, hogy a rendszer egyik fontos eleme, a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazságügyi tárca irányítása alá került.
Csopaki Gyula, az NKTH elnöke szerint a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetése és az ezt követő átszervezések semmilyen mértékben nem fenyegetik a nemzeti innovációs stratégiát. Mint azt az elnök lapunknak elmondta: stabil, átlátható rendszert hoztak létre, ami hosszú távú biztonságot jelent a kutatás-fejlesztésben és garantálja, hogy a januárban meghirdetett 2009-es pályázatok forrásainak kifizetésére a tervezettnek megfelelően kerül sor.
Az NKTH által kezelt kutatási és technológiai innovációs alap forrásait törvény szabályozza, erre Csopaki Gyula szerint kizárólag a gazdasági válság jelenthet némi veszélyt, amennyiben a vállalati befizetésekből fenntartott alapba a cégek csökkenő árbevételük miatt kevesebb pénzt tudnak utalni.
Az NKTH felügyelete a tárca nélküli miniszteri pozíció létrehozását megelőzően is az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozott. Csopaki úgy véli, az önálló miniszter kinevezése ugyan előrelépés volt, de a gazdasági tárca is átlátja az innováció helyzetét és szerepét, ezért nem kerül veszélybe a kutatás-fejlesztés vagy annak anyagi háttere. Az átszervezések nyomán semmilyen módon nem sérül az NKTH eddigi hatásköre, azt ugyanakkor a hivatal elnöke is elismerte: a szakma nehezen élte meg, hogy le kellett mondania a magasabb szintű képviseletről.
Az innováció az egyik lehetséges kivezető út a válságból, mondta az NKTH elnöke, aki Finnország példáját idézte: a kilencvenes évek válságában a skandináv országban felismerték az innováció szerepét, és hatalmas összegeket költöttek ilyen célokra. Csopaki Gyula szerint erre Magyarországon is oda kell figyelni, az innovációs alap céljainak meghatározását és a források elosztását megelőző széles körű szakmai egyeztetés pontosan ezt a célt szolgálja.
