Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A személygépkocsik belső égésű motorjainak fejlesztése során elsősorban a motorikus jellemzők optimalizálását tartják szem előtt. A legfontosabb célok között a nagyobb teljesítmény és nyomaték éppúgy megtalálható, mint a tömegcsökkentés, az üzemanyag-felhasználás és a különböző káros anyagok kibocsátásának csökkentése. Mindezek mellett a fejlesztők nem feledkezhetnek meg a reprodukálható minőségről, az élettartamról, a megbízhatóságról és költségoptimalizálásról sem - közölték lapunk érdeklődésére az Audi Hungária Motor Kft.-nél. A győri motorgyárat üzemeltető társaságnál ugyanakkor hangsúlyozták: számukra különösen fontosak a vezetési élménnyel és a menettulajdonságokkal kapcsolatos fejlesztések is.
A motorok hatékonyságnövelése mellett a kor elvárásai szerint egyidejűleg csökkenteni kell az üzemanyag-fogyasztást is. Ennek érdekében a "downsizing", a keverékképzés és a súrlódási tulajdonságok javítása szükséges, a költségek oldalán többek között modulelemek felhasználásával érhetnek el megtakarítást.
A tömegcsökkentés érdekében a fejlesztők napjainkban olyan anyagokat használnak, amelyek már szinte szabványnak számítanak, mint például az alumínium- vagy a magnéziumötvözet, illetve a műanyag. A hőálló műanyagoknak a motortérben való használata az utóbbi időben egyre elterjedtebb, a fejlesztések irányvonalát az az alapvető elv határozza meg, hogy a korábban tipikusan fémből készült alkatrészek műanyaggal való kiváltása során az egyes alkatrészeknek ugyanannak a mechanikai terhelésnek kell megfelelniük.
Az autótörténet első tíz évét (nagyjából 1915-ig) az elektromos meghajtású járművek uralták, ezt követően a belső égésű benzinmotorokkal szerelt autók színre lépésével körülbelül öt évtizeden át szinte szóba sem kerül a villanyhajtás - hívta fel a figyelmet Kádár Lehel, a BME gépjárműtanszékének tudományos főmunkatársa. A szakember szerint napjainkban a nagy autógyártók hosszú távú stratégiájukban a hibrid megoldások felé fordulnak, mert a felső, felső középkategóriás járművekben a tisztán elektromos meghajtás műszakilag nem kivitelezhető.
A belső égésű motort elektromos meghajtással ötvöző megoldás lényege, hogy autópályán többnyire a belső égésű erőforrás biztosítja a meghajtást, míg kisebb sebesség mellett egy aszinkron elektromotor veszi át ezt a szerepet. A hibrid járművekben a belső égésű motor mellett többnyire 50-60 kilowatt teljesítményű elektromotor található, a gépkocsik gyorsítását, fékezését ez biztosítja, oly módon, hogy a fékezéskor keletkező energiát visszavezeti a motorba. Megoldatlan műszaki problémával a hibridautó-fejlesztők már nemigen találkoznak, bár az akkumulátorok vonatkozásában számos megoldás kínálkozik: a nikkel-fémhibrid változatok mellett a napjainkban jóval népszerűbb lítiumion-akkumulátorok terjedtek el leginkább. Az utóbbi időben több gyártó is kísérletezik lítium-polimer akkumulátorokkal.
A BME szakembere szerint a hibrid járművek fejlesztése során a leglényegesebb kérdés: hogyan kombinálják a belső égésű motort a villanymotorral. A hibrid autók mellett az alsó középkategóriás járművek hajtásláncában alkalmaznak elektromotorokat, illetve az úgynevezett városi autókban (city car) is, igaz, ez utóbbi kategória kapcsán sokan vitatják, hogy valódi autóról van szó. A kizárólag elektromos motorokat alkalmazó járművek esetében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a meghajtáshoz szükséges áram biztosításához annyi akkumulátort kell a járműben elhelyezni, ami tömegénél és drágaságánál fogva is túllépi az ésszerűség határait. Ezért tisztán elektromos hajtáslánc alkalmazása csak az alsó középkategóriás gépkocsik esetében lehet realitás.
Az elektromos hajtást alkalmazó városi autók fejlesztésében egyre szélesebb körben uralkodó tendencia a kerekekbe épített agymotorok használata. A hajtásban áttétel nélküli, úgynevezett brushless motorokat alkalmaznak, a részben elektromos, részben hidraulikus fékezéskor keletkező energia pedig visszanyerhető, ezzel csökkenthető a felhasznált akkumulátorok mérete is. Az agymotorok egyik legnagyobb műszaki kihívása a berendezés hűtése, ami azért is szükséges, mert a keletkező hő hatására a motor mágneses terében aránytalanságok keletkeznek, ez pedig üzemzavarhoz is vezethet.
