Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az Ericsson Magyarország évi 12-14 milliárd forintot fordít k+f célokra. Milyen forrásokból áll a társaság rendelkezésére ennyi pénzügyi eszköz, ezeket milyen technológiai területeken használják fel?
- Az Ericsson Magyarország ilyen ráfordításai az Ericsson globális k+f divíziójától érkező források részét képezik. A magyarországi vállalat csak néhány kisebb projektet finanszíroz közvetlenül, az Ericsson globális k+f divíziója által biztosított pénzügyi háttér egyértelműen meghatározó és el is különül az Ericsson Magyarország Kft. gazdálkodásától. A mi részlegünk elsősorban az ip-alapú távközlési hálózatok fejlesztésére koncentrál, emellett kutatási projektjeink a következő generációs mobilhálózatok architektúrájával, új adatátviteli hálózatokkal és távközlési és adathálózatok forgalmi viszonyainak elemzésével foglalkoznak.
- Milyen szerepet tölt be az Ericsson Magyarország k+f tevékenysége az anyavállalat szervezetében? Milyen mértékű a magyarországi részleg önállósága?
- Természetesen a magyar részleg is előállhat saját kezdeményezésekkel, ezek közül több el is jut a termékfejlesztési szakaszba. Bár az anyavállalat természetesen sok tekintetben meghatározza tevékenységünket, mégis részlegünk tervezési feladatai nagyban függenek a teljesítménytől és a költséghatékonyságtól. Figyelembe kell venni azt is, hogy a helyi piaci körülmények is ösztönözhetik bizonyos fejlesztések kihelyezését, miután ezeket piac közeli és - ami talán még fontosabb - fogyasztó közeli környezetben próbálhatja ki a vállalat.
- A magyar fejlesztők szabadalmait a világ számos országában hasznosítják. Milyen a magyar k+f részleg elismertsége a csoporton belül?
- Ezek többnyire a hálózati architektúrákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést, valamint a protokoll-, karakterisztika- és teljesítményfejlesztéseket érintik. A magyarországi k+f tevékenység egy meglehetősen versenyképes környezetet jelent. A magyar fejlesztéseket minden esetben nemzetközi szinten szabadalmaztatjuk.
- Milyen kutatási projektekkel bízta meg az Ericsson Magyarországot az anyacég a nemzetközi sikereken felbuzdulva?
- A hálózati technológiától kezdve a multimédiáig számos projekt így került hozzánk, nehéz volna egy-egy konkrétumot kiemelni. Saját k+f projektjeinkből mintegy tíz terméket a piacon már kereskedelmileg is hasznosítanak.
- Ön szerint milyen jövő előtt áll a mobil-szélessáv következő generációjaként emlegetett lte (Long Term Evolution)?
- Az Ericsson magyar k+f kutatási részlege foglalkozik az lte-vel, de sokkal inkább a hálózati architektúra, semmint a közvetlen rádiótechnológia szempontjából. Emiatt nem bocsátkoznék jóslatokba. Technológiai szempontból ugyanakkor tudni kell, hogy az lte több mint rádiótechnológia. A fejlesztésben inkább csak közvetetten veszünk részt.
- A világgazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak az Ericsson Magyarország k+f stratégiájára?
- Minket sem kerül el a pénzügyi válság, amelynek hatásai a jelenleg is folyó termékfejlesztések során is érzékelhetőek. Ezzel együtt lehetőségeket is jelent e helyzet, melyben a költséghatékonyság, a kiváló vállalati teljesítmény és a szakmai hozzáértés fontos szerepet játszik. A válság hatására jelentősen nőtt a k+f részlegben a munka mennyisége. Sokkal inkább a fejlesztések hatékonyságára kell koncentrálnunk, miközben meg kell őriznünk a költséghatékonyságot is.
- A technológiáknál hogyan rendezi át a prioritásokat a válság?
- Ez leginkább az anyavállalat kompetenciájába tartozik. A magyar k+f érintettsége nem ad teljes képet, innen nehéz megmondani, hogy mely technológiákra helyez majd nagyobb hangsúlyt az anyacég. De természetesen vannak következményei a válságnak. Az Ericsson szép eredményeket ért el az lte területén, ezt a közelmúltban megkötött üzlet is bizonyítja (az Ericsson nemrégiben írt alá egy több milliárd dolláros szerződést a Verizon amerikai mobilszolgáltatóval lte-hálózat kiépítésére - a szerk.).
- Milyen szerepet játszik a környezetbarát megközelítés az Ericsson Magyarországnál?
- Magyarországon elsősorban a hardverfejlesztés területén találkozunk e kérdéssel, ahol a legfőbb feladat a "zöld" hardverelemekre való áttérés: az eszközök alapanyagai nagymértékben megváltoztak. Van olyan hardvertermékünk, amely kifejezetten a zöld megközelítésen alapszik: amikor ezt a feladatot megkaptuk, nagyon rövid idő alatt kellett harmonizálnunk a fejlesztést az uniós környezetvédelmi előírásokkal. Jó néhány komponenst ki kellett cserélni és emiatt át kellett tervezni több hardverkártyát.
- Cégük is szerepet vállalt az első magyarországi műholdfejlesztésben. Milyen megfontolásból csatlakoztak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) zajló MaSat-projekthez?
- Csábító lehetőség kínálkozott számunkra, hogy támogassuk az egyetemi hallgatók részvételét a projektben. Bár az Ericsson Magyarország nem érintett a műhold-technológiában, a hardveres megoldások vonatkozásában vonzónak tűnt ez a lehetőség, hogy mást ne mondjak, már csak a hardveres szakemberekkel való együttműködés miatt is. Összegezve, a MaSat számunkra kiváló eszköz ahhoz, hogy fejlesszük az egyetemi hardverkompetenciákat és azokat az igényeinkkel összhangba hozzuk. A magyar k+f részlegnek azonban nincsenek további tervei a műhold-technológiában. A MaSat-fejlesztés pénzügyi támogatása mellett szakembereink előadásokat is tartanak az egyetemen.
- Több magyarországi egyetemmel is évek óta együttműködési kapcsolatot tartanak fenn. Hogyan látják a magyarországi felsőoktatás jelenlegi helyzetét a k+f szempontjából?
- A magyarországi egyetemeken magas színvonalú oktatás zajlik, nagy hangsúlyt helyeznek a szakértelemre, számunkra pedig fontos, hogy minél több jó szakember kerüljön ki az egyetemekről. Részben emiatt összesen négy kutatólaboratóriumot létesítettünk a BME-n és az ELTE-n, teljesítményükkel pedig rendkívül elégedett vagyok. Ezen túl azonban a felsőoktatási intézményeknek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az egyetemközi együttműködésekre, valamint szélesíteniük kell kapcsolataikat a nemzetközi, európai közösségekkel is.
