BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az agyvisszaszívás felpörgetheti a magyar gazdaságot

A Magyarországon eddig jellemző "brain drain"-t (agyelszívás) a "brain gain"-nek (agyvisszaszívás) kell felváltania, hogy az innováció ténylegesen biztosítani tudja a hajtóerőt a magyar gazdaságnak. Az idén jubiláló Bay Zoltán Közalapítvány intézetei már eddig is számos, az iparban alkalmazott fejlesztéssel járultak hozzá a magyar innováció sikeréhez.

2009. február 16. hétfő, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Jubileumi konferenciával ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány novemberben. A szervezet elsődleges célja, hogy intézményrendszerével a technológiai transzfer megfelelő körülményeinek megteremtésén keresztül segítse a magyarországi vállalkozások versenyképességének fejlődését. A jubileumi eseményen elhangzott előadások során a hazai és nemzetközi vállalatokkal együttműködésben az anyagtudományi szimuláció, a lézertechnológia ipari alkalmazása, az információs és kommunikációs technológiák, a nanotechnológiai és nanogyógyszerek fejlesztése, valamint a növényi és humán-biotechnológia területéhez kapcsolódó legfontosabb kutatási és innovációs projektekről, eredményekről számoltak be a résztvevők.
A szervezet célja, hogy az innováció a magyar gazdaság motorja legyen, s a közalapítvány intézményei megfelelő hatékonysággal adják át kutatási eredményeiket a gazdaságnak - mondta Lukács Péter, a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Bár a közalapítvány nonprofit alapon működik, az intézeti rendszer valamennyi tagja önálló egységként profitorientált tevékenységet végez, az elért nyereséget a közalapítvány szervezetén belül elosztják.
Az eddig jellemző agyelszívás (brain drain) helyett inkább az agyvisszaszívást (brain gain) szeretnék elősegíteni Magyarországon - jelentette ki Hajtó János, a közalapítvány főigazgatója. A közalapítvány kötelékébe összesen hat intézet tartozik, működésük középpontjában az alkalmazott kutatási feladatok végzése áll. Az elmúlt tizenöt évben a hat intézet több mint 400 magyarországi és külföldi vállalattal működött együtt az ipari és üzleti igények alapján.
A közalapítvány működésének első éveiben alapított Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet a konkrét vállalati és környezeti igényekre reagálva számos sikeres projektet tudhat maga mögött a környezetvédelmi mikrobiológia, a biofinomítás (vegyipari alapanyagok előállítása zöld biomassza felhasználásával), illetve az olajipari tevékenységek területén. Az intézet számos olyan technológiát fejlesztett ki a Mol Nyrt. számára, amelyek segítségével nagymértékben javult az ásványolaj-kitermelés hatásfoka.
A másodikként megalapított intézet, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet kezdeti tevékenységéhez képest az elmúlt tizenöt év során számos új területet vont be munkájába, így a szerkezetintegritást, a környezetmenedzsmentet, de az utóbbi években a megújuló energiaforrások és az anyagfejlesztés is megjelent az intézet kutatásaiban. A Pannon GSM Távközlési Zrt. számára fejlesztett mobil EKG a nagy terhelésnek kitett személyek - például sportolók, illetve szívbetegek - folyamatos felügyeletét biztosító, rugalmas és költséghatékony moduláris eszközrendszer. A szolgáltatásrendszer célja, hogy az egészségügyi adatokat helytől függetlenül nyomon követhessék az orvosok.
Az ambiens intelligencia alapjai egyre nagyobb teret kapnak az infokommunikációban - mondta el az Ipari Kommunikációs Technológiai Intézetnek (IKTI) a környezeti intelligenciával segített életvitelhez kapcsolódó kutatásai hátteréről Gordos Géza. Az intézet vezetője szerint a BATSY fantázianevet viselő projekt gyakorlati alkalmazása például az idősek távfelügyeletében jelent már most is kézzelfogható eredményeket. Az IKTI-ben kifejlesztett rendszert ugyanis már alkalmazzák a kaiserslauterni idősgondozó központban. A BATSY továbbfejlesztett változatában már a beszédkeltéssel és beszédfelismeréssel kiegészített alkalmazások is megjelennek majd. A megoldás bevezetésére két-három éven belül Magyarországon is sor kerülhet.
Meghatározó szerepet kíván betölteni az anyagtudományi és anyagtechnológiai innovációs láncban a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet (ATI) - foglalta össze az 1995-ben megalapított intézet küldetését Búza Gábor. Az ATI ennek érdekében a hazai és a nemzetközi k+f lehetőségeit is igyekszik kihasználni. A lézer-, polimer-, környezet- és nanotechnológiával foglalkozó intézet vezetője szerint a tudásalapú gazdaság kihívásai közepette a sikeres európai beilleszkedés kulcsa az innovációra alapozott fejlődés. Az intézet a nanotechnológia eredményeit alkalmazza a vegyszermentes antibakteriális eszközök létrehozása során.
A Miskolci Egyetem Nanotechnológiai Kihelyezett Tanszékének háttérintézményeként is üzemelő Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet nanoszerkezetű anyagok és különböző nanotechnológiák kifejlesztése révén kíván partnercégeinél az eddig alkalmazott eljárásokhoz képest hozzáadott értéket eredményező megoldásokat elterjeszteni. Az intézet kutatási területei között van a nanogyógyszerek fejlesztése és az orvosi implantátumokban alkalmazott nanoszerkezetű titán előállítása.
A közalapítvány legfiatalabb, tavaly tavasszal alapított intézménye a Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet, amely a növényi, mirobiális és humán rendszerek terén elért szakértelmével nagy hozzáadott értéket képviselő, több tudományágat felölelő projekteket valósít meg.

Novák Csaba
Novák Csaba

Ez is érdekelhet