A teljes energiafelhasználás mintegy öt százalékát fedezik megújuló energiaforrásokból Magyarországon, ezen belül a geotermikus energia részesedése 6,6 százalék. Az Energia Klub adatai szerint az elmúlt öt-hat esztendőben évi 3,6-4 petajoule energiát állítottak elő geotermikus forrásokból, noha egyes szakértői vélemények szerint a hazai geotermikus energiaforrások teljes potenciálja 60-65 petajoule, ezzel az ország energiaszükségletének öt százalékát lehetne fedezni. Magyarország geotermális adottságai világviszonylatban is kimondottan jók: a geotermikus grádiens (a földkéregben a hőmérséklet változását jellemző adat) a globális átlag másfél-kétszerese. Ennek ellenére jelenleg az ország teljes energiaszükségletének mindössze 0,1 százalékát fedezik geotermikus energiából. Magyarország megújulóenergia-stratégiája szerint geotermikus forrásból 12 petajoule energia biztosítható, ami a jelenlegi állapotokhoz képest komoly javulást jelentene, ám még mindig messze elmarad az ország geológiai adottságaiban rejlő lehetőségektől.
A geotermikus forrásokból kinyerhető hőmennyiséget alapvetően az alkalmazott technológia és a beruházás nagyságrendje határozza meg - mondta lapunknak az Aquaplus Kútfúró, Kútjavító és Vízépítő Kft. ügyvezető igazgatója, György Zoltán. Ha teljes egészében felhasználnánk az ország területén rendelkezésre álló meleg vizes forrásokat és a talaj mélyebb rétegeiben rejlő kőzetek hőenergiáját, a magyarországi fűtési hőellátás száz százalékban fedezhető volna - véli az Aquaplus igazgatója.
Magyarországon mindössze tíz távfűtéses rendszerben használnak geotermikus energiát, s mindössze 40-50 település hőellátását fedezik meleg vizes forrásokból. Szentesen például több mint 1300 lakást és 1500 lakással egyenértékű intézményt, Hódmezővásárhelyen pedig 2800 lakást és mintegy 300 intézményt fűtenek ilyen típusú rendszerek.
Varga Katalin, az Energia Klub megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szakértője szerint Magyarországon elsősorban a turizmusban és a kertészetekben használnak geotermikus rendszereket. Bár a geotermikus energiaforrá-sok lehetőséget adnak a többszintű felhasználásra, ritka az olyan rendszer, ahol több lépcsőben is megpróbálják kinyerni a hőenergiát. A talaj mélyebb rétegeiből kiszivattyúzott vizet először fűtési rendszerekben, a lehűlt vizet pedig wellnesslétesítmények fürdőiben hasznosíthatják. Ez utóbbi esetben egyébként a visszasajtolási kötelezettség nem érvényes: a fürdőkben felhasznált vizet az érvényes jogi szabályozás szerint nem szabad visszajuttatni a talajba.
A geotermikus energiában rejlő lehetőségek kihasználásában nem is várható áttörés mindaddig, amíg törvényi szabályozásában nem lesz alapvető változás - mondta az Energia Klub szakértője. Az egyik legkomolyabb szakmai vita a visszasajtolási kötelezettség körül alakult ki, ami bár környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból indokolt lehet, jelentősen megdrágítja a beruházásokat. Az Európai Unióban érvényes jogszabályok szerint opcionális a visszasajtolás: abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket. Ezzel szemben a magyar jogszabályok energetikai célú vízkitermelés esetén kötelezővé teszik a visszasajtolást, hogy így biztosítsák a földrétegekből kinyert víz pótlását. A törvény nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy milyen mennyiségű vizet és milyen rétegekből nyertek ki - mutatott rá a szabályozás gyenge pontjára Varga Katalin. A visszasajtolási kötelezettség megszegése több tíz milliós büntetést vonhat maga után. Az egyik Csongrád megyei településen például egy, a helyi turisztikai életben is fontos szerepet játszó tóba engedik ki a felhasznált vizet, emiatt éves szinten mintegy 36 milliós bírságot kell fizetniük.
György Zoltán ugyanakkor azt állítja, hogy a visszasajtolás technológiai szempontból komoly lehetőséget biztosít a fenntarthatóság fokozására. Ezzel a megoldással ugyanis a visszasajtolt vizet a kőzetrétegek újramelegítik, s mint hőszállító közeg a víz többször felhasználható, emberi léptékkel mérve pedig szinte kimeríthetetlenné teszi az energiaforrást.
A geotermikus beruházások megtérülése kapcsán a lapunknak nyilatkozó szakértők meglehetősen tág időintervallumról beszéltek. A beruházások megtérülési ideje az egyéni rendszerek vonatkozásában számos tényezőtől függ, szakmai vélemények szerint általában 4-12 év alatt takarítható meg egy geotermikus rendszer beruházási költsége. Az Aquaplus vezetője hozzátette azt is, hogy az egyéni lakossági beruházásoknál komoly előnyt és költséghatékonyságot jelenthet, ha több családi ház fűtési rendszerét egy beruházással állítják át az alternatív hasznosításra.
Mindemellett egy geotermikus beruházás megvalósításához 17 különböző engedélyt kell beszerezni Magyarországon és a fejlesztésnek számtalan törvényi előírásnak kell megfelelnie. Egy ilyen rendszer kiépítése során figyelembe kell venni például a bánya-, a vízgazdálkodási vagy a környezetvédelmi törvény, illetve számos kapcsolódó rendelet előírásait is. Több szervezet, így a Magyar Termálenergia Társaság vagy a Magyar Geotermikus Egyesület is számos fórumon hangsúlyozta az egyszerűsített törvényi háttér hiányát: három-négy engedély birtokában lényegesen egyszerűbb volna a geotermikus rendszerek kialakítása.
Economx