Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyetlen női díjazottként vehette át tavaly decemberben a Gábor Dénes-díjat Duschanek Valéria. Az élelmiszer-kémiából doktorált biokémikus mérnök, kutató jelenleg a WABT-UNESCO közép-európai szekciója táplálkozás- és egészség-munkabizottsága vezetője, nevéhez számos technológia- és termékfejlesztés fűződik az élelmiszeriparban, elsősorban húsipari, tartósítóipari és halfeldolgozó ipari területen. A kutatót is meglepetésként érte, hogy elnyerte a Gábor Dénes-díjat, meglehet, több fáradság és küzdelem árán jutott el az elismerésig, mint mások.
Duschanek a táplálkozástudomány terén olyan jövőbe mutató fejlesztéseket végzett, mint a natúr tartósítás, a zöldségchipsek, valamint az érrendszeri és ízületi problémák kezelésére szolgáló Busa-csepp, a busaolaj-kapszula kifejlesztése. Munkájáról nemegyszer úgy nyilatkoznak a szakmában, hogy fejlesztései évtizedekkel előzik meg korukat.
Az 1992-ben kifejlesztett Busa-csepp engedélyeztetése mintegy hét évig húzódott, időközben a feltaláló és a találmány maga is gazdasági érdekek játékszerévé vált. Miután Duschanek a termék forgalmazásának jogát nem volt hajlandó eladni, lejárató kampányt indítottak ellene. A szabadalmat elbitorló társaság megkezdte a csepp gyártását, s mintegy üzleti bosszúból elterjesztette, hogy éppen maga a feltaláló lopta el a szabadalmat. Ezzel párhuzamosan különböző üzleti trükkök révén a kutató iszkaszentgyörgyi laboratóriumán lévő banki tartozást - egy nem létező kft. közbeiktatásával, törvénytelenül - eladták egy társaságnak, amely később pert indított a behajtásra. Bár a követelés eladásának jogszerűtlensége bizonyítást nyert, a 14 éve húzódó ügyben - összesen tíz perben - máig sem született ítélet, noha a Legfelsőbb Bíróság már - más érintett ügyében - kimondta az engedményezés semmisségét.
Duschanek tapasztalatai szerint a szabadalmi törvény nem képes megvédeni a szellemi tulajdont. Egy hamisítási esetben például a szabadalom tulajdonosának nincs vélelmi joga arra nézve, hogy termékével visszaélnek és a bitorlás ténye az adott termék apróbb módosításai után szinte már bizonyíthatatlan. A szellemi tulajdon a közfelfogás szerint nem forintosítható, hasonló hatósági eljárás elképzelhetetlen a szellemi tulajdon védelmében, mint például a szoftverhamisítási ügyekben.
A Busa-csepp mellett Duschanek számos busaterméket fejlesztett, de az ő nevéhez fűződik az úgynevezett biológiai, natúr tartósítási eljárás is. Ennek lényege, hogy a leszedett gyümölcsökben, illetve a levágott állatokban meginduló post mortem folyamatok során blokkolják az emberi szervezet számára szükséges, biológiailag aktív anyagok, enzimek bomlását. A natúr tartósítás révén a gyümölcsök, zöldségek, húsok szinte korlátlan ideig képesek megőrizni ezeket a tápanyagokat. Ahhoz, hogy az emberi szervezet hozzájusson a számára szükséges aktív enzimekhez, a napi táplálékbevitel 60-70 százalékát nyers élelmiszerekből kellene fedezni - állítja a táplálkozástudományi szakember. Bár a technológia már szerzői jogvédelem alatt áll, a feltaláló az eljárást megfelelő befektetői ajánlat hiányában mindeddig nem tudta piacra vinni.
