Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon egyelőre egyetlen minősített passzív ház sincs - mondta lapunknak Szekér László építészmérnök, passzívház-szakértő. Ennek oka, hogy nehéz teljesíteni a német minősítő szervezet által előírt feltételeket. Ugyanakkor az üzemeltetési költségek csökkentésének és a komfortosabb élettér kialakításának szándéka sokakat terel ebbe az irányba, így olyan épületekből már szép számmal akad, amelyek ha definíciószerűen nem is felelnek meg az előírásoknak, mégis tizedannyi fűtési energiát használnak fel, mint hagyományos társaik. A passzív ház definícióját Wolfgang Feist német professzor alkotta meg a hetvenes-nyolcvanas évek szolárházas eredményeinek összefoglalásával, eszerint passzív háznak tekinthetők azok az épületek, amelyek a fűtésre évente négyzetméterenként maximum 1,5 liter fűtőolajat, illetve 15 kilowatt energiát használnak fel. Összehasonlításképpen a régi panel-, illetve téglaházak évente 200-300 kilowattot használnak el négyzetméterenként fűtésre, a hőszigetelt nyílászárókkal ellátott, mai szabvány szerinti épületeknél az energiafelhasználást 100-120 kilowattig lehet (10-12 liter fűtőolaj) leszorítani.
A használatnál keletkező hulladék hő alkalmazását fókuszba helyező technológiájú épületeknél az összes energiafogyasztás sem haladhatja meg a 120 kilowattot évente négyzetméterenként.
Az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás szorosan összefügg, az emisszió 40 százalékáért az épületállomány a felelős, ebből csak a fűtés 30 százalékot jelent. Így a passzív házak a klímaváltozás megelőzésében is fontos szerepet tölthetnek be - véli a szakértő. A hagyományos épületek és a passzív házak fűtésienergia-felhasználása között feszülő nagyságrendi különbség egy darabig hagyományos eszközökkel, például "szuperszigeteléssel" is csökkenthető: a hétliteres határt azonban nagyon nehéz lefelé áttörni. A szigetelés tökéletessé válása újabb problémákat von maga után, hőhidak keletkeznek és a belső térben keletkező pára penészedést okoz - sorolja a nehézségeket Szekér. Mesterséges lélegeztetéssel hét és három liter közé szorítható a fűtőolaj felhasználása, ebben az alaprajzi elrendezés és a téli kertek beépítése segíthet. A definíció rigorózus betartásához egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, minden további csökkentés már komoly kompromisszumokra kényszeríti az építtetőt, ám a kétliteres fogyasztás sokkal könnyebben elérhető, mint az előírt másfél literes.
A passzív ház tulajdonosának meg kell barátkoznia azzal, hogy a friss levegő nem az ablakon keresztül érkezik, hanem a hőcserélőn átáramoltatott, megtisztított levegőt juttatják vissza a szobába. Le kell mondania a nagy nyílászárókról, a hatalmas, erkélyre vezető tolóajtókról vagy a szoba levegőjét elszívó kandallóról.
Szadán most kísérleteznek egy minden szabványt betartó családi ház felépítésével. A technológia fejlődésének köszönhetően ma már a családi házaknál is kombinálják a hőszivattyút és a különböző hővisszanyerő és hőcserélő szerkezeteket. Az épületbe belépő levegő a hőcserélőben elhelyezett hosszú, kanyargós csőrendszeren keresztül átveszi az elhasznált levegő energiáját, és a tiszta levegő felmelegítve jut a belső térbe. Fagypont alatt a külső levegőt 2-2,5 méter mélyen - ahol a hőmérséklet stabilan 8 Celsius-fokos - átvezetik a földben lefektetett talajregiszteren, vagyis egy S alakú vezetéken, hogy a föld hőjét fagypont fölé melegítse. Ezután érkezik az épületbe, ahol tovább melegítik a hőcserélőben a 20 fokos szoba elhasznált levegőjével 10-15 fokosra, így a fölfűtéshez már sokkal kevesebb energiára van szükség. Az elhasznált levegő pedig még mindig tartalmaz annyi hőt - hiszen csak 5-10 fokosra hűlt le -, amennyit érdemes hőszivattyúval visszanyerni, és akár a használati meleg víz előállításához felhasználni, akár egy puffertárolóban elhelyezni.
A passzív házak elterjedéséhez Szekér szerint leginkább szemléletváltásra van szükség, meg kell barátkozni olyan gondolatokkal, mint a föld alatti építkezés, és olyan tradicionális anyagok alkalmazásával, mint a szalma vagy a vályog.
