Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemrégiben megtartott Kutatók éjszakája rendezvénysorozaton mintegy 65 ezer olyan látogató vett részt, akinek nem szakmája a k+f - mondta az innováció társadalmi jelentőségéről Molnár Károly k+f-ért felelős tárca nélküli miniszter (képünkön) a felsőoktatás és a k+f kapcsolatáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A Tempus Közalapítvány által szervezett eseményen a találkozások fontosságát hangsúlyozta a Kürt Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója. Kürti Tamás szerint meg kell találni azokat a lehetőségeket, ahol a tudományos kutatási eredmények átvihetők az iparba, de legalább ilyen fontos az innovációs élet intézményi keretrendszerének és a tudományos képzésnek a találkozása is. Egyetértett a kutatási és fejlesztési eredmények gazdasági-vállalati hasznosításának jelentőségével a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is. Pakucs János fontosnak tartja a 25-35 éves korosztály felkészítését az érvényesülésre a vállalkozói szférában: ha nem a kutatási pályát választja egy fiatal kutató, a vállalkozói szférában kell hasznosítania tudását.
A magyarországi k+f az európai átlagtól mintegy 35 éves lemaradásban van. Magyarország a GDP alig egy százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben az EU 25 tagállamának átlaga 1,8 százalék. Az ezer lakosra jutó diplomások száma alapján Magyarország az európai átlag felét sem éri el. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a szektor dinamikáját a közoktatás alacsony hatékonysága negatív irányban befolyásolja. Bár a magyarországi képzés igényessége nemzetközileg is elismert, a közoktatás mégsem tudja eléggé felkelteni a fiatalokban a kíváncsiságot és az érdeklődést a kutatói pálya iránt - mondta Hunyady György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia elnöke hozzátette: a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók mintegy kilencven százaléka a középiskolák tíz százalékából érkezik. Nem kielégítőek ugyanakkor a felsőoktatási rendszer eredményei sem: miközben a főiskolai és egyetemi hallgatók száma megnégyszereződött, a jól teljesítő tanulók száma alig változott.
Ma Magyarországon mintegy 30 ezren dolgoznak k+f területen. A szektor európai és nemzetközi összehasonlításban is jelentős lemaradását Molnár Károly szerint az alapvető mechanizmusok, valamint az állami támogatások átalakításával lehetne javítani. A korábbi gyakorlatot, amikor a kutatók egyéni támogatást kaptak az államtól, egy projektvezérelt támogatási rendszerrel kell felváltani. Ebben az állam határozná meg a prioritásokat és a támogatandó projekteket - például a bio- és a nanotechnológiában, a gyógyszeriparban vagy az infokommunikációban -, s a támogatások révén a konkrét kutatási feladatokhoz keresnének szakembereket.
A miniszter szerint a szektort erősítő találkozásokat több szinten kell megszervezni. Ebből kiindulva Molnár Károly kezdeményezi egy innovációs fórum létrehozását, ahová a szektor vezető intézményei kapnának meghívást, valamint egy, a szakmában jelentős érdemeket szerzett és elismerést kivívó szakemberek részvételével megalakuló 12 fős miniszteri tanácsadói testület felállítását.
