Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A modern energiapolitika egyik vezérelve - a takarékosság mellett - a megújuló energiaforrások alkalmazása. A napenergia globális és tömeges alkalmazása valamennyi zöld energiaforrásnál nagyobb lehetőségeket rejt magában, hatékony felhasználásával a világ energiaproblémái is könnyűszerrel kezelhetők lehetnének. Az amerikai MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatója, Daniel Nocera szerint egy óra alatt elegendő napsugárzás éri a Földet ahhoz, hogy a bolygó teljes energiaszükségletét egy évig fedezze.
A napsugárzásból származó áram előállítása mindeddig főként csak nappali tevékenység lehetett, az áramtermelés során a keletkező többletenergia tárolása meglehetősen drága és alacsony hatásfokú módszerekkel volt elérhető.
A közelmúltban az MIT olyan felfedezésről számolt be, amely a napenergia tárolását - a növényi fotoszintézis mintájára - vízbontásos eljárással valósítja meg. Az amerikai egyetem kutatói szerint egyszerű, olcsó és nagy hatékonyságú megoldásról van szó. Az eljárás ötletét a növények fotoszintetizáló tevékenysége adta: a napból nyert energiát arra használják, hogy a vízmolekulákat hidrogén- és oxigéngázra bontsák fel. A folyamat egy későbbi pontján egy üzemanyagtartályban ezeket a gázokat újra vízzé egyesítik, s az egyesüléskor felszabaduló energiával tiszta, szénfelhasználás nélkül termelt elektromos áram állítható elő. A vízbontásos eljárás segítségével akkor is könnyen és olcsón állítható elő energia - például elektromos autók töltéséhez -, ha a napsugárzás feltételei éppen nem megfelelőek, vagyis erősen szórt sugárzásnál vagy az éjszakai órákban.
Az amerikai kutatások kulcseleme, hogy egy új katalizátor alkalmazásával a vízből oxigéngázt, valamint energetikai szempontból igencsak értékes hidrogéngázt választanak ki. A szobahőmérsékleten is üzemeltethető új katalizátort kobalt, foszfát és egy vízbe helyezett elektróda rendszere alkotja. Amikor az elektromos áram áthalad a katalizátoron, a kobalt és a foszfát vékony filmréteget képez az elektródán, s így választja ki az oxigéngázt. Egy másik katalizátor alkalmazásával megduplázható a vízfelbontási reakció.
A napenergia mindeddig egy korlátosan felhasználható, igencsak távlati megoldásnak tűnt - részben az energiatárolás hatásfokának problémái miatt. Az MIT kutatásvezető professzora szerint azonban a mostani eredményekkel belátható közelségbe került a Nap energiájának szinte korlátlan, globális és tömeges méretű felhasználása, de egyben új technológiák kifejlesztésének is komoly lendületet adhat. A jelenleg is elérhető, a vízbontást elektromos áram segítségével megvalósító eszközök nem alkalmazhatók az MIT által bejelentett eljárás során, ráadásul ezek a berendezések eddig igencsak drágák is voltak. További mérnöki munkára van ugyanakkor szükség ahhoz is, hogy az új berendezést a már meglévő fotovoltaikus rendszerekbe integrálják. Az amerikai kutatók várakozásai szerint már tíz éven belül a családi házak áramellátását bárhol a világon biztosíthatják a fotovoltaikus elemek, miközben a felesleges napenergiát hidrogén- és oxigéngáz termelésére fordíthatják a háztartási üzemanyagcellában.
