Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt időszakban nem nőtt nagyobb mértékben az érdeklődés a szolidaritási adó kapcsán az Audinak köszönhetően nagy hírverést kapott k+f tevékenység iránt, bár elképzelhető, hogy a jövő évi adóbevallás leadásánál már több figyelmet fordítanak rá – mondta lapunknak Veszprémi István. A Deloitte igazgatója szerint a cégek még mindig nem elég tudatosak a k+f-hez kapcsolódó, európai viszonylatban kiemelkedően kedvező adóoptimalizáció kihasználásában. Sokukban fel sem merül, hogy esetleg ilyen tevékenységet végezzenek, mert a kifejezést egy laborral és gyanús folyadékokkal teli lombikokkal azonosítják. Magyarországon egy jogszabályban sem szerepel pontosan a k+f definíciója, támpontot leginkább a számviteli törvény jelenthet, amely meghatározza az alap- és az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés fogalmát. Utóbbi igencsak tág, és durva visszaélések sem jellemzőek, ezért az adóhatóság általában nem kérdőjelezi meg, hogy valóban k+f történt-e, vagy sem – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese. A cégek a besoroláshoz egyébként állásfoglalást kérhetnek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) is, amely elfogadja az OECD által kiadott Frascati kézikönyv ajánlásait. E szerint például a szolgáltatási tevékenységet végzők k+f keretében elemezhetik gazdasági és társadalmi változások fogyasztásra és szabadidőre gyakorolt hatását vagy az utazással, üdüléssel kapcsolatos új szokások kutatását, a logisztika területén pedig fejleszthetik az áruazonosítási eljárásokat. A bankszakma és a biztosítás területén k+f-nek minősül a pénzügyi kockázatelemzéssel kapcsolatos kutatás vagy egy hitelkockázati modell kidolgozása. Erdős Gabriella, a Pricewaterhouse-Coopers cégtársa szerint a találmány, szabadalom akkor tartozik ebbe a körbe, ha közvetlenül a k+f tevékenység eredménye: ilyen lehet például számítástechnikai kísérleti szoftverek előállítása, prototípusok létrehozása, gyógyszerkutatás, mezőgazdasági, gépészeti fejlesztés vagy az ökológiai kutatás.
A Frascati kézikönyv tanácsot ad a tevékenységhez kapcsolódó költségek elszámolásával kapcsolatban is. Aki körültekintően kíván eljárni, annak az NKTH állásfoglalásával érdemes elballagni a pénzügyi tárcához, és feltételes adómegállapítást kérni, amely az adóhatóságra nézve is kötelező. A kérelemben érdemes vázolni a tervezett önköltség-kalkulációs módszert is, Vámosi-Nagy Szabolcs tapasztalatai szerint ugyanis egy APEH-vizsgálat során a revizorok az elszámolt közvetett költségekkel kapcsolatban emelnek a leggyakrabban kifogást. Az Ernst & Young adószakértője szerint emiatt például az általános adminisztrációs költségeket nem érdemes beszámítani, a közvetlen költségekkel, például a kutatók bérével és járulékaival viszont lehet kalkulálni.
Óvatosan tanulmánygyárakkal!
A k+f tevékenység iránti érdeklődés adóoptimalizációs szempontból az innovációs járulék rendszerének 2004. évi bevezetését követően ugrott meg észrevehetően, addig kizárólag az egyértelműen k+f tevékenységként besorolható esetekben – gyógyszergyártó cégeknél, technológiai, műszaki innovációt végző vállalkozásoknál – alkalmazták az adórendszerben létező kedvezményeket – mondta lapunknak Vadon Enikő. A KPMG adómenedzsere szerint ennek oka, hogy a társasági adó rendszerében a kedvező lehetőségek igénybevételét szigorú szabályokhoz kötötték és kötik a mai napig is. E szerint például az adószabályok alkalmazásához a k+f szolgáltatást kizárólag a nem a társasági adó hatálya alá tartozó adózótól, például egyetemektől lehet igénybe venni, természetesen a saját körben végzett k+f tevékenység mellett. További rigorózus szabály, hogy a szolgáltatást nyújtó szervezeteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem más adózó szolgáltatását közvetítették.
Az innovációs járulék lazább szabályozása ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adózók a saját tevékenység keretében végzett k+f közvetlen költsége mellett a közhasznú szervezetektől megrendelt k+f költségével is csökkentsék a járulék összegét. A társasági adóval ellentétben ráadásul nincs nyilatkozattételi kötelezettsége a szolgáltatást nyújtó közhasznú szervezetnek, tehát közvetítésükkel más adózók szolgáltatásának költsége is levonható a járulék fizetendő összegéből. Erre a kevésbé szigorú szabályra alapozva egy egész iparág alakult ki: erre szakosodott cégek az adózók nagy körét megcélozva mindenféle témában ajánlják szolgáltatásaikat, vagyis nagyjából bármilyen területen hajlandóak tanulmányt, piackutatást vagy felmérést készíteni, például belső it-rendszerek optimalizációja vagy adatbázis fejlesztése kapcsán. Mivel azonban a törvényben foglalt k+f definíció igencsak szűkszavú és a műszaki fejlesztésen kívüli esetekre nehezen értelmezhető, számos esetben fennáll annak a veszélye, hogy az adóhatóság egy későbbi vizsgálata során megkérdőjelezi a járulékcsökkentés jogosságát – figyelmeztet Vadon Enikő.
Két legyet egy csapásra
Mély szakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy egy revizor önmaga megállapítsa, mennyi innovatív jelleget hordoz magában az elkészült tanulmány, az adóhatóságnak azonban joga van szakértőket igénybe venni ennek megállapítására, ami hosszadalmas vitát eredményezhet és sajnálatos módon az adózók széles köre pont ezekben a bizonytalan esetekben nem biztosítja be magát például egy pénzügyminisztériumi vagy APEH-állásfoglalással. A KPMG szakértője ezért az javasolja, hogy az adózók kezeljék óvatosan az ilyen jellegű ajánlatokat, különös tekintettel arra, hogy mostanában kezdenek esedékessé válni a 2004-es évre vonatkozó adóhatósági vizsgálatok, és a k+f kedvezmények alkalmazásának elterjedése automatikusan ráirányíthatja az APEH figyelmét erre a területre is. Erdős szerint ettől idén még nem kell tartani, mert az adóhivatal idei ellenőrzési irányelvei nem tartalmaznak a k+f-re vonatkozó iránymutatást, bár a kiemelt iparágak esetén az ellenőrzésnek része lehet.
A társasági adótörvény lehetőséget ad arra, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés során felmerült közvetlen költséggel csökkentse társasági adóalapját és a bérköltség tizedét adókedvezményként is igénybe vegye. A jogszabály egyik alapelve, hogy ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen előírt költség, ráfordítás figyelembevételével az adózás előtti eredményt csökkenteni, valamint adómentességet, illetve adókedvezményt igénybe venni egy esetben lehet, kivéve ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazás lehetőségére. Ilyen utalás azonban nincs, így a jogszabályt gondosan alkalmazó adózókban jogosan merül fel a gondolat, hogy akkor választaniuk kell-e az adóalap-csökkentés és az adókedvezmény között. Jó hír, hogy a pénzügyi tárca a napokban erősítette meg állásfoglalásában, hogy habár valóban nincs ilyen együttes alkalmazást lehetővé tevő rendelkezés, a jogalkotói szándékból kiindulva mindkét adószabály alkalmazható egyszerre, elősegítendő a k+f tevékenység minél erőteljesebb térnyerését. A szolidaritási adó esetében az adóalap, hasonlóan a társasági adóhoz, a k+f közvetlen költségeivel csökkenthető.
