Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az észak-alföldi régióban csökkent a legnagyobb mértékben az új lakások száma, noha a régió lakásépítési teljesítménye a kétezres évek elején az országos átlagot meghaladó intenzitással növekedett - derül ki a KSH napokban közzétett, a 2000-2009 közötti lakásépítéseket összesítő elemzéséből.
A használatba vett lakások száma tavaly az Észak-Alföldön messze az országos átlag alatt alakult, az új lakások száma az egy évvel korábbi hatvan százalékára csökkent.
A régióban 2000-2009 között évente átlagosan épülő 4800 lakásból Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg nagyjából 2-2 ezer lakással, Jász-Nagykun-Szolnok megye pedig 900 lakással részesedett. Az évtized első felére jellemző növekedés Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb ütemű, amit igen nagy mértékű visszaesés követett, és a 2009. évi építések volumene nem érte el az évezred elejit sem.
Egy másik lakásépítési mutató, a tízezer lakosra jutó építések száma alapján Észak-Alföldet a növekedési periódusokban, vagyis a 2000-es évek első felében az országos átlagot meghaladó intenzitású építések jellemezték. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után e térségben volt a legmagasabb, 2005-től kezdődően azonban Észak-Alföld mutatója rendre az országos átlag alatt maradt, annak ellenére, hogy 2005-2008 között a térség megtartotta korábbi pozícióját a rangsorban. A régiók közötti polarizáció ugyanakkor erősödött, ami elsősorban a közép-magyarországi építéseknek az átlagost jóval meghaladó intenzitásában mutatkozott meg.
A régió lakásépítésében 2000-2009 között is összességében a természetes személyek szerepvállalása volt a leginkább számottevő, akik a lakások közel háromnegyedének voltak az építtetői. Ugyanakkor a vállalkozói lakásépítések aránya is jelentősen növekedett, az országosnál azonban kisebb maradt.
A használatba vett lakások alapterülete 85-97 négyzetméter között szóródott. Nagyobb, 90 négyzetméter körüli méretek, illetve e feletti értékek a 2002-2003-as évekre, valamint a 2006 utáni időszakra voltak jellemzők, a legnagyobb lakásokat (átlagosan 97 négyzetmétereseket) pedig tavaly építették. Az országban épült lakások átlagos alapterületéhez viszonyítva a régióban épülteké 2000-2006 között annál kisebb, 2007 óta azonban azt meghaladó, ami különösen 2009-ben szembeötlő mértékű. A 2000-es években ekkor épült ugyan a régióban a legkevesebb lakás, azonban 97 négyzetméteres alapterületük jóval meghaladja a 82 négyzetméteres országos átlagot. Hajdú-Biharban épültek a legnagyobb lakások, az átlagos alapterület 91 négyzetméter, 2009-ben pedig meghaladta a 100 négyzetmétert.
A régióban az építési költségek 2000-2009 között az országos átlag alatt maradtak, az egy négyzetméterre jutó nettó ár folyó áron 1,8-szeresére emelkedett, és 168 ezer forintot, országosan 182 ezer forintot tett ki. Átlagosan 8 százalékkal alacsonyabb volt az egy négyzetméterre jutó építési költség, mint az ország egészében.
Legdrágábban Hajdú-Biharban építkeztek, ahol egy négyzetméterre átlagosan 5 százalékkal többet fizettek a régiós átlagnál. Észak-Alföldön az új családi házak egy négyzetmétere átlagosan 2 százalékkal kevesebbe, az új, többszintes, többlakásos épületben építetteké pedig 8 százalékkal többe került a térségre jellemző átlagnál.
