Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GHG-kibocsátás csökkentését célzó klímavédelmi kezdeményezések magyar származású szakértője, Ürge-Vorsatz Diana, a 3CSEP igazgatója, a Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Politikai Tanszékének professzora által vezetett kutatócsoport szerint a magyar fűtési energiafelhasználás és a velejáró szén-dioxid-kibocsátás akár 85 százaléka is megtakarítható lenne egy konzisztens és komplex felújítási program révén, amennyiben a köz- és lakóépületeket passzívház-technológiával újítják fel. A kisebb hatékonyságot célzó szuboptimális forgatókönyvek mindössze kb. 40 százalékos energiahatékonyság-javulást eredményeznének.
Egy komplex programmal az éves földgázbehozatal 39 százaléka spórolható meg 2030-ra, a szuboptimális alternatíva esetén a nemzeti gázbehozatal 10 százaléka takarítható meg.
Teljes körű programmal 2020-ra akár 130 ezer új munkahely is teremtődhet azzal a kb. 43 ezer munkahellyel szemben, amit a szuboptimális felújítások teremtenek. A munkahelyteremtés 2015-ben érheti el a csúcsértékét 184 ezer új munkahellyel. Ezek az adatok már magukban foglalják az energiaszektorban bekövetkező munkahelyvesztéseket is. A foglalkozatási haszon majdnem 38 százaléka az építőipart ellátó egyéb szektorokban létrejött közvetett hatásoknak és a magasabb foglalkoztatási szint révén elért vásárlóerő-növekedésnek köszönhető.
Az épületenergetikai felújítási programok a legintenzívebb foglalkoztatást eredményező beavatkozások közé tartoznak a klímaberuházások vagy más gazdaságélénkítő csomagok közül, beleértve az építőipart is. Magyarországon egy komplex épületfelújítási programnak a közvetlen foglalkoztatási intenzitása ötszöröse annak, mint ha ugyanazt az összeget a közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére, például autópálya-építésre fordítanánk.
Az éves beruházási igény a program kezdeti szakaszában akár a 4,5 milliárd eurót is elérheti, egy ambiciózus forgatókönyv alapján a teljes alapterület 5,7 százalékát újítanák fel, ami évente 250 ezer lakásnak felel meg. A jelenlegi energiatámogatások átirányítása és az elérhető EU-források bölcs felhasználása elérhetővé tehetne évi akár 1 milliárd eurót is a célra - mutat rá a kutatás. Ez az összeg önmagában fedezi a program első éveiben a magyar épületek teljes éves felújítási költségét, évi körülbelül 100 ezer felújított lakás esetén. Ráadásul a "fizess a megtakarításból" rendszer bevezetésével, vagyis olyan pénzügyi megoldással, amelyben a lakók a hitel törlesztőrészleteit a felújítással megtakarított energiaköltségből fedezik, a befektetés egy része finanszírozható.
Lépcsőzetes alkalmazással évente 100 ezer lakás felújításával 2020-ra 52 ezer munkahely jöhet létre. A foglalkoztatási csúcsot 2015-ben, 74 ezer munkahellyel érnénk el. A program időbeli terjedelme tulajdonképpen a létrehozott munkahelyek hosszú távú fennmaradását biztosítja, és a tény, hogy a teljes épületállomány felújítására sor kerül, jelzi, hogy az új munkahelyek valószínűleg egyenletesen oszlanak majd el az országban, mivel a felújításokat általában végző kis- és középvállalkozások helyi kivitelezők, melyek az országban elszórva jelennek meg.
