Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden ingatlanvagyonnal rendelkező céget érinthet a január 1-jétől érvényes, ingatlanokkal kapcsolatos illetékszabályozás és a társasági adó módosítása. Az új szabályok jóval bonyolultabbak, mint a korábbiak és alkalmazásuk is kockázatosabbá vált - derül ki a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda elemzéséből. A jogszabály változása az eladókat a társasági adózás során, a vevőket a vagyonátruházási illetéken keresztül érinti.
Az adótörvény módosítása szerint minden olyan cég, amelynek van belföldi ingatlanvagyona, illetve (közvetlenül vagy közvetve) 75 százalékos vagy ezt meghaladó többséggel rendelkezik egy ilyen társaságban, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Az ilyen társaságokban birtokolt üzletrészek, részvények megszerzése illetékfizetési kötelezettséggel jár.
A változások érintik azokat a vállalatcsoportokat, amelyek saját ingatlanban működnek, és egy belső átszervezés során például a végső tulajdonos ugyan nem változik, de a csoportstruktúra átalakul, például egy társaság az egyik divízióból átkerül egy másikba vagy az egyik tagvállalat helyett a másik tagvállalathoz kerülnek az üzletrészei.
Azokat a vállalatokat is érinti a jogszabály változása, amelyek saját tulajdonú ingatlanban (gyártelep, iroda) működő vállalatokat vásárolnak üzleti terjeszkedés vagy befektetés céljából.
A módosítás hatására nemcsak a kifejezett ingatlan-tranzakciók váltak illetékkötelessé, hanem minden olyan cégcsoporton belüli vagy cégek közötti egyesülés, felvásárlás is, amelyekben a cégek ingatlanvagyona is gazdát cserél.
Az új jogszabály nincs tekintettel a piaci gyakorlatra. A több helyrajzi számon bejegyzett ingatlan esetében nem érvényesül az illeték felső határa (jelenleg 200 millió forint). Többek között ilyenek a társasházi formában működő plazák is.
Ráadásul nem kellőképpen szabályozott az ingatlan forgalmi értékének a meghatározása. Az adóhivatalnak kell - megfelelő tapasztalat nélkül - értékelnie az ingatlanokat úgy, hogy nem egyszerűen a magánemberek között használatos négyezetméterenkénti árat, hanem az adott ingatlan jövedelemtermelő képességét kell figyelembe vennie. Ez pedig piaci szakértő cégek számára sem mindig könnyű feladat.
Az új illetékszabályok a külföldön zajló adásvételre is vonatkoznak. Egy másik sajátosság, hogy az üzletrész adásvétel tárgyát képező, ingatlanvagyonnal rendelkező társaság maga korlátlan és egyetemleges felelősséget visel az üzletrészeket eladó külföldi befektető társasági adókötelezettségéért, ha nem tesz eleget az ügylettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének. Ráadásul a kialakított szabályozás miatt előfordulhat, hogy az adásvétel időpontjában a külföldi eladó joggal számolhat azzal, hogy az ügylet nem adóköteles, de a társaság eladását követően a vevő által végrehajtott ügyletek miatt mégis adókötelezettsége keletkezik - például akkor, ha a vevő a megvásárolt cégben levő gépeket eladja, a készpénzt pedig kiveszi a cégből.
