Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Operaházzal egységben kell kezelni az Erkel Színház felújítását, és el kell kerülni a gödöreffektust - így döntött a színház újjáépítésével kapcsolatban a megbízott stratégiai testület - tájékoztatta a Napit Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági szakállamtitkára.
Az Erkel újjászületésével kapcsolatos kormány-előterjesztésben meghatározott irányelvek között az is szerepel, hogy törekedni kell a Köztársaság téri telek bővítésére, a terület állami tulajdonban marad, és a vállalkozói tőke bevonásához olyan beruházói pályázatot kell kiírni, amely minden jogszabályi előírásnak megfelel. A beruházónak sem a beépíthető négyzetméter meghatározásánál, sem a funkciók összeállításánál nem lesz szabad keze. A szakállamtitkár elmondta, az új színház akkor felel meg az elvárásoknak, ha az Andrássy úti Operaházzal kompatibilis lesz, vagyis a két épület egymást helyettesítheti, a díszletek pluszköltség nélkül alkalmazhatóak lesznek mindkét helyszínen és egymás próbatermeiként is funkcionálhatnak az épületek. A gödöreffektusra utalva rámutatott, addig nem kezdődhet el semmilyen felújítás vagy újjáépítés, amíg az összes engedély rendelkezésre nem áll, nincs kész a pénzügyi konstrukció vagy nem készül el a szerződés.
A kormány-előterjesztéssel, illetve annak elfogadásával pont kerülhet arra a sok-sok éves vitára, amely a színház felújítása vagy újjáépítése körül zajlott. Ha az Erkel Színházat a jelenlegi állapotában felújítanák, vagyis sem technikai, sem funkcionális modernizálás, sem bővítés nem történne, az csak az ellehetetlenült állapotok helyreállítása lenne, s ez is 3,5-4 milliárdot igényelne - mondja a szakállamtitkár. Ezzel pedig nem oldódna meg az Andrássy úti Ybl palota rövidesen szintén égetővé váló rekonstrukciója. Ezért a két épület sorsát mindenképpen együtt kell kezelni, hogy az évi mintegy 350 előadást zökkenőmentesen rendezhessék meg. Mindeközben azt is szem előtt kell tartani - hangsúlyozta -, hogy a környezetet terhelő problémákból is minél több megoldódjon, például a környékbelieket ne zavarja a színházlátogatók esti távozása, egyszerűsödjön a parkolás és revitalizálják a környéket.
Az érvényes rendezési terv 45 és 62 méteres magasságot enged, ezt a lehetőséget a leendő beruházó valószínűleg ki akarja majd használni, a cél az, hogy a színház alatt és fölött azzal harmonizáló funkciók jöjjenek létre. A beépíthető térfogat fele, harmada maga a színház, a többivel a beruházó a rendezési terv által megszabott kereteken belül gazdálkodhat. A ppp-konstrukcióról szólva a szakállamtitkár elmondta: az állam évi egymilliárd forinttal honorálja azt a aminőségi pluszt, ami a régi és az új szolgáltatás színvonala között keletkezik. Hogy ezt a beruházó, a Magyar Állami Operaház vagy egy erre létrehozott projektcég kapja meg, még nem dőlt el. Závecz szerint egy működő ppp-beruházás megvalósítására nyílt lehetőség a stratégiai döntés nyomán. A kormány-előterjesztés elfogadása és a területcserék (MNV Zrt., Operaház, OKM, VIII. kerület, főváros) elrendezése után írják ki a részletekbe menő beruházói pályázatot, építészeti tervpályázat viszont nem lesz, ez a beruházó kompetenciája - emelte ki a szakállamtitkár. A cél nem a gyorsaság, hanem a minden szempontból megfelelő megoldás megtalálása, az új Erkel megnyitására kitűzött 2012-es céldátum is ezt az üzenetet hordozza - tette hozzá Závecz.
