Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a magyarországi ingatlanok árszintje alacsonyabb a régióbeli értékeknél, nem alakult ki árbuborék és a jelzálog-hitelezésben sem mentek száz százalék fölé a hitelközvetítők, ez azonban nem elég ahhoz, hogy a válság ne éreztesse itthon is a hatását - mondja Mehrli Péter. A bedőlések hatására az árak máshol is rohamosan csökkenni kezdenek, így mind kevesebb indokot lehet majd találni arra, hogy miért pont nálunk vásároljanak a befektetők. A fejlesztésekhez pedig csak egyre drágábban és nehezebben lehet forráshoz jutni - márpedig a fejlesztők túlnyomó része nem saját tőkéből finanszírozza a projektjeit -, az extra költségek pedig óhatatlanul megjelennek az árakban. Az amúgy is visszafogottan működő piacon a dráguló kínálat még inkább elriasztja a vásárlókat, akik szintén magasabb kamatokkal és szigorodó feltételekkel juthatnak hitelhez a megdrágult lakások megszerzéséhez, vagyis elkerülhetetlennek tűnik a vásárlók számának további apadása - folytatja a Maisz elnöke. Persze, ha hosszú ideig nincs vevő, a piac törvényei szerint lejjebb kell menni az árral, de a költségek megtérülésének szintjét nehéz áttörni. Mehrli szerint a folyamatnak két következménye is lehet; azok maradnak a fejlesztési piacon állva, akik nagyobb saját tőkéből képesek finanszírozni a beruházásaikat, másrészt megnő a bérleti lehetőségek iránti igény. A vásárolni a megváltozott feltételek mellett képtelen - egyre nagyobb létszámú - réteg kénytelen bérlőként megjelenni a piacon. A hitelezés és az adásvétel visszaesésének az értékbecslők is áldozatul esnek - teszi hozzá Mehrli, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a biztosítókban, bankokban és más megtakarítási konstrukciókban az elmúlt napokban elkönyvelt veszteségek miatt nagyot csalódók megmaradt forrásaikat összeszedve mégiscsak az egyetlen, hosszú távon értékállónak bizonyult befektetési forma felé fordulnak, új keresletet generálva, megfordítva az amúgy lefelé mutató trendet.
Pesszimistán tekint a jövőbe az ÉVOSZ elnöke is. Tolnay Tibor szerint a bankok eddig sem finanszírozták szívesen a lánctartozásokkal terhelt építőipari vállalkozásokat, vagy ha mégis, akkor nagyon kemény feltételekkel. Az amúgy is forráshiányos cégeknek pedig kevés az esélyük arra, hogy eddigieknél is nagyobb, 30-40 százalékos önrészt biztosítsanak a projektekhez. Az építőiparra nehezedő nyomást az egyre rigidebbé váló finanszírozás mellett a megrendelői oldal további szűkülése súlyosbítja. Egyedüli kivezető utat a jelentős késében lévő uniós forrásokból beinduló projektek jelenthetnek, amelyekre a kiírások a jövő év első felében várhatók. Tolnay úgy véli, a nehezen befolyásolható külső körülmények, a nemzetközi pénzügyi csőd mélyülő válságba sodorja a hazai építőipart, amelynek mindeközben fokozódó szakemberhiánnyal is szembe kell néznie.
