Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok az idei első félévben az ingatlanárak kismértékű emelkedését érzékelték - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézeti vezetők körében végzett aktuális felmérését összegezve. Míg azonban az új lakások piacán négy bank is tapasztalt kismértékű nominális árnövekedést, addig a használtlakás-piacon egy bank érzékelt alacsony mértékű áremelkedést és kettő nominális árcsökkenést. A következő fél évre az intézmények többsége további enyhe áremelkedést jósolt. Elsősorban persze az új lakásoknál. A használt kategóriában stagnálásra számítanak - hét bank nem vár változást, egy kismértékű áremelkedést, illetve egy kismértékű árcsökkenést jelzett előre). Az előző felmérésekhez hasonlóan a résztvevők közül többen is megemlítették, hogy a lakásárak alakulása földrajzilag és ingatlanméret szerint erősen differenciált. Így például az új lakásárak megítélésében jelentős szerepet játszik, hogy az adott bank milyen környéken finanszíroz lakáscélú ingatlanfejlesztéseket.
Az üzleti célú ingatlanhiteleknél 2008 első félévében nem volt érzékelhető egyértelmű változás a bankok hitelezési hajlandóságában (utóbbi a terjeszkedési, állománynövelési szándékot jelzi). Enyhén tovább csökkent a hitelezési hajlandóság a lakásprojektek esetében, a bevásárlóközpont-projekteknél és a logisztikai központok és irodaházak esetében inkább változatlanságról lehet beszélni. Fokozott kockázatot a bankok a lakásprojektek finanszírozásában látnak, ami két banknál is a hitelezési standardok szigorításával párosult. Azok a bankok is, amelyek ezen a részpiacon nem szigorították standardjaikat, a minőségi projektekre koncentrálnak.
A standardok szigorítása mögött a legtöbb esetben a súlyosabbá váló iparág-specifikus problémákat, illetve a kockázattal szembeni csökkenő toleranciát jelölték meg. A következő fél évben a megkérdezettek egyike sem tervezi üzleti célú ingatlanhitelekkel kapcsolatos hitelezési standardjai számottevő változtatását.
A lakásprojekteknél egyébként a finanszírozási kereslet is csökkent, szemben például a logisztikai központokkal és az irodaházakkal. A bevásárlóközpontokról megoszlottak a vélemények, három intézmény tapasztalt keresletbővülést, ugyanakkor két intézmény a bevásárlóközpont-piac vélt telítettsége okán keresletcsökkenést érzékelt. A következő fél évre összességében változatlan keresletet várnak a válaszadók.
