Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Klasszikus kertvárosrészek csak nyomokban léteznek Budapesten, zöldövezetnek csak az 1945 után a fővároshoz csatolt falvak némileg urbanizált utódjai tekinthetők. Hiányzik belőlük a klasszikus kertvárosok tudatosan tervezett szerkezete és az egységes stílussal, technológiával, valamint telekbeépítéssel megvalósuló rendezettsége - állítja Zelei Zoltán, az Elephant Holding értékesítési vezetője a cég kertvárosi piacot felmérő elemzésében. Budapest külső kerületeiben a falusi múltból örökölt kis telekméret és a sűrű beépítés a jellemző, az építmények között találunk múlt század eleji és egészen új lakóházakat is. A stíluskavalkádot fokozzák a mezőgazdasági vagy kézműves tevékenységre utaló melléképületek, a saját kezűleg megépített garázsok, tárolók. Néhány elszigetelt példa a tudatosan fejlesztett kertvárosra a múlt század első felében készült Wekerle-telep és néhány belbudai villasor, de hasonló, bár kevésbé elegáns koncepció alapján tervezték a XV. kerületi a MÁV-telepet is. Elemzők szerint a klasszikus kertváros koncepciója fellelhető a város külső részén épülő, több ezer lakásos társasházi beépítéseknél. A jelenleg fejlesztés alatt álló számos fővárosi projekt közös vonása, hogy a több tíz hektáron elhelyezett, jellemzően alacsony homlokzatmagasságú sorházi vagy társasházi épületek mellett kis forgalmú, ám széles belső utak és nagy zöldterületek idézik meg a nyugat-európai és tengerentúli kertvárosok miliőjét.
Klasszikus kertvárosi koncepció megvalósítását tűzte ki célul az Elephant Holding legújabb, 30 milliárd forintos projektjénél, a XV. kerületi Palota Liget építésénél. Az 1050 lakásos lakónegyed az M3-as autópálya kivezető szakasza és az M0-ás körgyűrű találkozásánál, összesen 23 hektáros területen épül, ahol huszonhét különálló, alacsony homlokzatmagasságú, kis alapterületű társasházat húznak fel. Családias jellegét erősíti, hogy minden földszinti lakáshoz alacsony kerítéssel elválasztott saját kertrész tartozik, az épületek között pedig pihenőparkok, sportpályák kapnak helyet. Az építkezés kezdetét 2008 második felére, a végső átadást 2013-ra tervezik.
A Palota Liget tervezésénél az építtető nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy elkerülje a zsúfoltságot: a nagy területen kizárólag alacsony homlokzatmagasságú, kis lakásszámú társasházakat építenek. Minden lakásra alapterületének közel kétszerese jut zöldterületből. Az új fejlesztés iránt érdeklődőket elsősorban a panellakásukból elköltözni vágyó XV. kerületi lakosok köréből, illetve az agglomerációból visszaköltözők közül várják. A cég elemzése szerint a csatolt falvakból sohasem lesz igazi kertváros, ugyanakkor az ilyen léptékű hasonló projektek - bár foltszerűen - megteremtik annak lehetőségét, hogy Budapest ingatlantérképén tényezővé váljon a klasszikus kertváros korszerű formája.
