Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi években dübörgő lakáspiac az utóbbi időben fokozatosan lassult, tavalyhoz képest ez év első félévében kicsit talán még rosszabb is lett a helyzet – fogalmazott lapunknak Pfandler Katalin. Az Interestate Zrt. első embere, a Magyar Lakásépítők Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja szerint az idén várható 25-30 ezer új lakás átadása az a szint, amely megfelel a jelenlegi gazdasági állapotnak. Ennél lejjebb már nehéz süllyedni – tette hozzá. A rossz piaci helyzet okait ismertetve a szakember kifejtette, szomorú, hogy országszerte csökkent a fejlesztési kedv, néhány kivételtől eltekintve a vidéki városokban csak a nagyon kicsi, gyakorlatilag élhetetlen, 28–30 négyzetméteres lakások találnak gazdára viszonylag rövid idő alatt, ennél nagyobbakat a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem igazán érdemes építeni. A jó minőségű, megfelelő méretű lakások iránt – legyen az új vagy használt – igencsak mérsékelt kereslet mutatkozik. További probléma, hogy bár a kilencvenes évek végén még jelentős volumenű volt a családiház-építés, ez mára nagyon visszaesett. A lakosság nem mer belevágni ilyen beruházásba, egyrészt az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatától való félelem miatt, másrészt mert a telekáfa és a család általában bizonytalan jövőbeni anyagi helyzete sem kedvez egy ilyen döntésnek. Ha valaki mégis nekilát egy családi ház építésének, akkor az építőanyagok drágulása mellett például azzal is kénytelen szembesülni, hogy hiány van téglából, mivel inkább a környező országokba, egyebek mellett Lengyelországba viszik. A régióban ugyanis rendkívüli tempóban fejlődik a lakáspiac, miközben Magyarországon pangásról lehet beszélni – mutatott rá Pfandler Katalin. Szerinte ennek legfőbb oka, hogy az előző kormányok által kiemelten kezelt lakáspolitikai koncepció a kukában landolt.
Bár korábban még hangzatos terveket ismertettek a potentátok, még lakásügyi hivatal is volt, ma utóbbi szervezetnek nyoma sincs, s ami még nagyobb baj, ma már gyakorlatilag senki nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Pedig csak egy kockás papírra volna szükség, amelyen egy viszonylag egyszerű matematikai feladatot kellene megoldani, vagyis eljutni addig, hogy tízezer új lakás megépítése 80 milliárd forint többletbevételhez juttatja a költségvetést, húszezer lakóotthonnál ez 160 milliárd és így tovább – emelte ki Pfandler Katalin, hozzátéve: egy ilyen pluszforrás lehetővé tenné, hogy a használt lakások kamattámogatására évente kifolyó százmilliárdos nagyságrendű összeg visszajöjjön, nem beszélve arról, hogy a lakásállomány szép lassan megújulhatna. Fontos lenne körültekintően kidolgozni egy hosszú távú lakáskoncepciót, ezen belül megoldani a keresőképes fiatalok sokszor égető lakásproblémáját. Most nem látszik, hogy milyen lakáspiacunk lesz tíz vagy éppen húsz év múlva, ha minden így marad, akkor ebbe jobb nem belegondolni.
A kedvezőtlen piaci viszonyokat konkrét példával is érzékeltette az elnök-vezérigazgató. Miután látták, hogy nem tudnak évi 500-800 lakást építeni és megfelelő ütemben értékesíteni, két választásuk volt, elküldeni az embereket vagy – ha az ingatlanszektorban akarnak maradni – új lehetőségeket keresni. Ennek gyümölcse a 17 milliárd forint értékű, Aquaworld néven futó fejlesztés. A beruházás keretében a társaság 2008 nyaráig Európa második legnagyobb élményfürdőjét építi meg az északi M0-s Duna-híd pesti hídfője mellett elterülő 9 hektáros területen. A komplexum mellett kialakítanak egy apartmanházat és egy ötcsillagos, 309 szobás – a Ramada hotellánc által működtetendő – szállodát is. A cégvezető a jövőben tervezett beruházásokról konkrétumokat nem árult el, csupán annyit közölt, hogy előkészületben van egy az utóbbihoz hasonló volumenű, kereskedelmi jellegű beruházás, emellett az ukrán és a lengyel piacon is vizsgálják a különböző fejlesztési lehetőségeket.
