Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a tavalyi év negatív rekordot elérő lakásépítési mutatói, a gazdasági megszorítások és emelkedő energiaárak, a jövőre bevezetendő ingatlanadó miatti bizonytalanság, valamint az újonnan felvett lakáscélú hitelek állományának márciusi csökkenése logikusan pesszimizmusra adna okot, a lakáspiacon ennek ellenére jól indult az év, a keresletben és a beruházók építési kedvében egyelőre nem mutatkozik visszaesés. Az új lakások árai az év elején automatikusan 1–3 százalékkal emelkedtek, éves átlagban pedig 5–7 százalékos drágulással lehet kalkulálni – mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője a cég Lakáspiaci Monitor című elemzését ismertetve. Az utóbbi időszakban a vásárlók tudatosabbá váltak, piacismeretük, minőség iránti igényük fokozatosan nő, s ez a tendencia nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is megfigyelhető.
Az új fejlesztések között egyre több a nagy lakásszámú, vegyes funkciójú, a társasházak mellett szolgáltató, illetve kereskedelmi egységek létrehozását is magában foglaló projekt, ilyenekre elsősorban a IV., VIII., X., XI., XIII., XIV., XVI. kerületben van példa. A lakástípusok közül a forgási sebessége miatt nagy igény van az 1 plusz 2 fél-, illetve 2 plusz 2 félszobás új otthonok iránt. A külföldi vásárlóknak továbbra is olcsónak számít a magyar és budapesti piac, a fővárosi vevők több mint fele ír, brit, spanyol.
A használt lakások esetében nagyon nehéz árprognózist adni – mondta a szakember, aki a szegmens alakulásáról a cég országos, reprezentatív felmérésére hivatkozva kifejtette: az elmúlt egy évben a lakosság 6 százaléka vásárolt és 5 százaléka adott el lakóingatlant, jövőre pedig 7, illetve 9 százalékuk tervezi ezt. Bár a távhődíj év eleji drasztikus emelkedésekor sokan a lakótelepi lakások tömeges eladását prognosztizálták, egyelőre nem mutatkozik látványos kínálatbővülés a panelpiacon. Az újonnan piacra lépő használtlakás-állományon belül az elmúlt bő fél évben konstans, 15–18 százalék közötti a panelek aránya. Az ingatlan.net keresési statisztikái alapján a lakásvásárlást tervezők leginkább a X., XIII. és VIII. kerületbe költöznének, Budapesten a potenciális vevők többsége maximum 50 négyzetméteres lakóingatlant vásárolna, vidéken pedig inkább a 60–80, illetve 110 négyzetméter körüli alapterületű ingatlanokat keresik. A telekpiacot a külföldi fejlesztők, illetve azok optimizmusa hajtja: felértékelődés várható a városközpontban, illetve az ahhoz közeli rehabilitációs területeken, a Duna két partján, a komplex városfejlesztési programok akcióterületein. A fejlesztésre alkalmas telkek ára a VI. és VII. kerület Nagykörúton belül eső részén emelkedett a legnagyobb mértékben, és ugyanezen városrész körúton kívül eső területein is nőttek az árak, de kisebb mértékben. Ez a tendencia egyébként Budapest többi részére is igaz, Zugló kivételével lényegében az összes városrészben drágultak a fejlesztési telkek.
