Az elmúlt hat évben most van a legtöbb üres üzlethelyiség Budapest belvárosi részén – állapította meg felmérésében az Ecorys Magyarország, amely a legfontosabb bevásárlóutcákat, a Váci utcát, az Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út és Oktogon közé, valamint a Nagykörút Nyugati tér és Blaha Lujza tér közé eső szakaszát vizsgálta. A társaság adatai szerint az Andrássy úton az üzlethelyiségek 11,5 százaléka áll bérlő nélkül, szemben az egy évvel korábbi 5,9 százalékkal, a Váci utcában pedig 6,2 százalékuk, míg tavaly ilyenkor csupán 3,6 százalék volt üres. A Nagykörúton is emelkedett az üresedési ráta (5,8 százalék), bár csak kisebb mértékben.
Az üzlethelyiségek száma a vizsgált területeken az elmúlt években nemigen változott. Az Andrássy úton volt kisebb gyarapodás, ami nagyobb egységek megosztásának, illetve korábban nem üzletként használt helyiségek átalakításának köszönhető. Míg 2001-ben 95 üzlethelyiséget tartottak nyilván itt, addig ez a szám 2007 elejére 104-re emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a helyiségállomány konszolidációja (a kisebb üzletek összevonása, nagyobb alapterületűek kialakítása) még nem kezdődött el. Nagyobb alapterület-igénnyel rendelkező nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok számára ezért továbbra is problémát jelent megfelelő méretű üzlethelyiséget találni a belváros jelenlegi állományából.
A bérlők cserélődésének folyamata lassult az utóbbi években. A Váci utcában például 2003-ban 37 üzlet váltott profilt, 2006-ban ez a szám már csak 17 volt. Az Andrássy út is stabilnak mondható ebből a szempontból, itt a 2003-as húszhoz képest 2006-ban is csak 17 esetben változott az üzletek profilja. A Nagykörút 2003-as 68 cseréjéhez képest 2006-ban csak 38 üzlethelyiségben történt ilyen jellegű változás. A kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzlethelyiségek aránya a Váci utca északi felében a legmagasabb, 64 százalékkal, a Nagykörút és az Andrássy út vizsgált részén 31–36 százalék, a Váci utca déli részén viszont a tavalyi 15 százalék után 2007 elején tovább csökkent, 12 százalékra.
Mindezek alapján az Ecorys szerint elmondható, hogy a belvárosi üzlethelyiségek piacán megindult egy átrendeződési folyamat, melynek során az emelkedő bérleti díjak miatt mindinkább a nagy hazai vagy nemzetközi láncokhoz tartozó üzletek nyernek teret, míg a kevésbé tőkeerős kiskereskedők (például nem lánchoz tartozó divatáru-szaküzletek, étkezdék, műszaki üzletek) kiszorulnak onnan.
A folyamat hatására emelkedett az üresedési ráta, de ez csak átmenetinek tekinthető. A minőségi átalakulást jelzi továbbá a vizsgált területeken épülő (Klotild-palota, ING-beruházás a Vörösmarty téren) és tervezett (Tőzsdepalota, Divatcsarnok, egykori Balettintézet) modern kiskereskedelmi központok jelentős száma.
