Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingatlanpiaci szakemberek szerint nincs ok a kétségbeesésre, ám megfelelő óvatossággal tekintenek a jövő évre – derült ki a portfolio.hu múlt heti szakkonferenciáján, amelyen az ingatlanalapok kezelői értékelték a jelenlegi piaci helyzetet. Helyzet van – kezdte beszédét Lengyel Péter, a HVB Bank ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy nem minden rózsaszínű az ingatlanpiacon. A szakember jelezte, finanszírozóként partnernek tekintenek mindenkit, de azért óva int a kockázatos beruházásoktól. Bátor, vakmerő és mártír típusú ingatlanfejlesztőkről beszélt. Utóbbiak alatt azokat értette, akik belevágnak a kockázatos projektbe, majd bele is buknak; a vakmerők hasonló beruházással operálnak, több-kevesebb sikerrel, míg a bátrak körültekintően, de megfelelő kockázatvállalással igyekeznek megvalósítani projektjeiket. A Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója által vezetett panelbeszélgetésen kiderült, hogy az alapkezelők helyzete sem túl fényes.
Csoma András, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettese elmondta: a magyar ingatlanalapok a régióban unikumnak számítanak, Csehországban és Szlovákiában csak most indulnak ezek a konstrukciók. Ugyanakkor a hazai alapok ingatlannal való feltöltöttsége jelentősen csökkent az utóbbi időszakban, jelenleg csak 37 százalékos. Magyarországon egyébként komoly sikereket értek el az ingatlanalapok, ma már a befektetési alapok által kezelt összvagyon 25 százalékát mondhatják magukénak. Szilágyi György, az OTP Ingatlanalap illetékese ehhez azt tette hozzá, hogy hazánkban egyfajta alternatív befektetésként tekintenek az ingatlanalapokra.
Az ingatlanalapoknál alkalmazott visszaváltási jutalékok kapcsán a szakemberek elmondták, hogy a lépésre azért volt szükség, mert az ingatlanokból jóval nehezebb kiszállni, míg egy értékpapíralap szinte azonnal értékesíteni tudja korábban megszerzett vagyonát. Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója arról beszélt, hogy a jelenleg az ingatlanpiacon elérhető 6 százalékos hozamszint versenyképtelenné teszi az alapokat, tekintettel a 8 százalékos alapkamatra. A régióban sincs sok keresnivalójuk a magyar ingatlanalapoknak, mert Romániában, Horvátországban csak helyi cég tevékenykedhet, Szlovákiában ugyan vásárolhatnának, ám a 6 százalékos hozamot 20 százalékos adó terheli, az ebből adódó 4,8 százalék pedig már nemigen mondható attraktívnak.
További gondot jelent az ingatlanalapoknak a szabályozói környezet, mivel e cégek 50 százalékos hitelt vehetnek fel egy beruházáshoz, a többit saját erőből kötelesek finanszírozni, míg egy projektcég mindössze 10 százalék önerővel nekiláthat a beruházásnak. Amíg ilyen magas a kamatszint, addig nem lehet számítani arra, hogy az alapok tartják az eddigi bővülési ütemet, sőt, esetleg tőkekiáramlással is számolniuk kell. A szakemberek rámutattak, az itthoni alapkezelőknek a forintra és a magyar piacra kell optimalizálniuk befektetéseiket, ez pedig a jelenlegi állampapír-piaci hozamok mellett nem könnyű. Ha euróban kellene gondolkodnunk, igencsak tisztességes eredményeket tudnánk felmutatni – állította az egyik szakértő. Az alapkezelők vezetői reményüknek adtak hangot, hogy a jövőben javul a működési környezet, s ezzel várhatóan növekszik az ingatlannal való telítettség is.
Az ingatlanadó lehetséges hatásairól szóló kérdésre Hornok Krisztián azt mondta, hogy az adónemmel önmagában nem lenne baj, de a bevezetést körültekintően kell végrehajtani, különben rosszul sülhet el a dolog. Példaként említette azt az esetet, amikor a befektető az elmúlt években vásárolt irodaházhoz tartozó hozamszámítása válik érvénytelenné a kormányzati elképzelések módosítása nyomán. Ez rossz hatással lehet hazánk megítélésére – hangsúlyozta Hornok Krisztián, aki összességében a jövő évre adott rövid prognózisában óvatosságra intett, ugyanakkor jelezte, egyelőre nincs ok a kétségbeesésre. Hasonlóan óvatos derűlátással tekint a jövő évre Mészáros Margaréta, a CB Richard Ellis szakembere. Hozzátette: 2007 fordulópont lehet abban a tekintetben, hogy az azonos kategóriák közötti különbségeket észreveszik a piaci szereplők, két A kategóriás irodaépület között ugyanis óriási eltérések lehetnek. Emellett Mészáros Margaréta szerint élénk marad a beruházási kedv, nagyjából 1 milliárd euró fejlesztői pénz áramolhat a piacra. Hajnal István, a Biggeorge’s-NV első embere a következő év kapcsán azt mondta: „viharfelhők ugyan vannak, de az óvatos szereplőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengék várhatóan lemaradnak, lemorzsolódnak, az erősek pedig talpon maradnak”. Nem meglepő módon a vezérigazgató a Biggeorge’s-NV-t az utóbbi táborba várja. Hajnal István hozzátette: a következő évben vélhetően folytatódik az a tendencia, hogy inkább nagyszámú, illetve minőségi lakásfejlesztéssel lehet majd sikert elérni.
