Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre korai lenne nyilatkozni az ingatlanadó hatásairól. Először látni kell a konkrétumokat, s csak utána lehet jóslásokba bocsátkozni – mondta a tervek szerint 2008-ban bevezetendő új adó kapcsán Hajnal István, a Biggeorge’s – NV Zrt. vezérigazgatója. Alapvetően az ingatlanadó a világ számos országában bevett adónem, amely kétségtelen előnyökkel jár mind az adózó, mind az állam számára: átlátható és hiteles terhelés, a vagyon arányos figyelembevételével. Akkor működik jól az ingatlanadó, ha jövedelem típusú adóterhek kiváltására alkalmazzák. Az biztosnak látszik, hogy a fejlesztők nem nyelik le ezt a terhet a jelenlegi bekerülési és építési költségek miatt. Ugyanakkor a teljes többletet nem is tudják majd áthárítani a bérlőkre, a piaci helyzet, elsősorban a túlkínálat miatt. Egyfajta kompromisszumos megoldás várható, de a többletteher megoszlásának pontos mértékét majd az adott üzlet megkötése során határozzák meg a felek, a piacon kialakuló gyakorlat ad majd választ a kérdésre.
Kalkulációk szerint az 1 százalékos ingatlanadó bevezetése a költségoldalon 15 százalékos növekedést eredményezne, ez a mostanság 6 százalék körüli hozam 5 százalékra történő esésével járna. A jövő év a „matekozásról” szól, vagyis az érintett cégek keresni fogják a lehetőségeket, miként lehet az új adóból fakadó hátrányt kivédeni. Az már most elmondható, hogy a kínálati piac szűkülésére lehet számítani, az adó bevezetése miatt a fejlesztők ugyanis visszafogják lendületüket, ám azért ez nem lesz vészes. Mindeközben folytatódik az utóbbi időszakban kialakult tendencia: egyre inkább előtérbe kerül a minőség iránti igény, ezzel a tömegtermékek várhatóan visszaszorulnak – jellemezte az általános piaci trendeket a szakember, hozzátéve: szegregálódás megy végbe. Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatos hírek kapcsán világosan látszik a kapkodás, részinformációk látnak napvilágot. Az adónem alkalmazásához például egy átfogó hatásvizsgálatot kellett volna készíttetnie a kormányzatnak, ám ilyen – a megkérdezettek ismeretei szerint – nem készült, ráadásul a szakmát sem vonták be az előkészítésbe. Márpedig erre szükség lenne, tekintettel arra, hogy az ingatlanpiac igen érzékeny ágazat. Ha valahol hozzányúlunk, könnyen felborul – vélekedett a szakember.
Az óriási illetékteher is nyomasztja a piacot. Ezen is változtatni kellene, ugyanis gátat vet a fejlődésnek a kereskedelmi és lakossági ingatlanpiacon egyaránt. Tetézi a gondokat, hogy a kormány jövőre jelentős illetékbevétel-növekedést vár, felmerül tehát a kérdés, hogy a vonatkozó törvény módosításával esetleg a projektcégek adásvételét akarja-e megakadályozni, megsarcolni az illeték kivetésével. Számos ingatlan – legyen az iroda vagy lakóház – egy projektcég kezében van, s tulajdonosváltáskor a társaság és nem az ingatlan cserél gazdát, így ennek nincs illetékvonzata. Más kérdés, hogy illetékügyben a cégcsoporton belüli ingyenes eszközátadással is probléma van. A vállalatok eddig ingyenesen csoportosították át az eszközöket, annak ellenére, hogy a pénzügyi tárca értelmezése szerint ezek illetékköteles tranzakciók. Ha az európai gyakorlatban bevett projektcégeladásokat megsarcolná a kormány, az igencsak rosszat tenne a befektetői hangulatnak, következésképp a magyar piac hátrányba kerülne más országokkal szemben. Ez, az említett hozamcsökkenéssel együtt, akár elriaszthatja a befektetőket, de legalábbis elgondolkodtatja őket. (További részletek a NAPI Online-on.)
