Önmagában egy új kormányzati negyed felhúzása vagy egyszerűen csak az elköltöztetése mindenképpen támogatandó gondolat akár ppp-beruházás keretében valósul meg, akár nem – mondta lapunknak Hajnal István, a Biggeorge’s-NV Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója. Előbbi esetben viszont mindenképpen szükséges egy nagyobb léptékű, igen részletes és jó városfejlesztési terv kidolgozása. A jelenlegi helyzetben ugyanis alkalmazottanként 20-30 négyzetméter terület áll rendelkezésre, ami legalább négyszer annyi, mint amennyi egy mai, A kategóriás irodaházban jut egy főre. Igaz, első körben ezen is már régen lehetett volna változtatni, mégpedig úgy, hogy megváltoztatják az ülésrendet, több személyt tesznek egy szobába. Ehhez azonban az alapvető hozzáálláson kellett volna változtatni, ami a magyar hivatalokban nem igazán megy. A legfontosabb egy kormányzati negyed létrehozásakor a metró közelsége, illetve más tömegközlekedési csomópont könnyű elérhetősége.
Az államkassza szempontjából azért előnyös a bérlés, mert egyrészt komoly bevételre lehet szert tenni az eddigi ingatlanok eladásából, másrészt a bérlés flexibilis, tehát könnyen a változó körülményekhez lehet alakítani a bérelt terület méretét – tette hozzá Hajnal István. Az állam ugyanis a négyévenkénti választások miatt nem túl jó bérlő, hiszen az ingatlanfejlesztők legalább ötéves bérleti szerződéseket kötnek a piaci szereplőkkel. A vezérigazgató szerint a kormányzati negyed kialakításakor szóba jöhet az Etele tér, illetve Kelenföld, sőt a Bosnyák tér vagy az átalakítandó Déli pályaudvar környéke is. Utóbbi helyen a tervek szerint amúgy is egy legalább 100 ezer négyzetméteres kereskedelmi negyed alakul majd ki, kulturális közfunkciójú területtel, amely a környező utcák felé folyamatosan bővíthető. Maga a költöztetés pedig egy egyszerű közbeszerzési tenderrel megoldható, ráadásul erre szinte biztosan tömegével jelentkeznének a társaságok.
A régi, funkció nélkül maradó épületek értékesítésénél arra kell figyelni, hogy ne egyszerre próbálják meg az eladásukat. Kérdéses ugyanakkor, hogy ezeken a helyeken ki tud-e majd alakulni új, élő városszövet, s ha igen, milyen funkciókkal. A jelenlegi kormányzati ingatlanok jó része műemléki védettséget élvez, leginkább luxuslakásokat lehet kialakítani bennük. Másik szóba jöhető hasznosítás a vendéglátóipar, ám nem valószínű, hogy a következő években ennyi új, legalább négycsillagos szállodára lenne igény a fővárosban.
Bakonyi Attila